A Magyar Nemzeti Galéria „A” épület bejáratának és környékének kialakítása
nyílt hallgatói ötletpályázat

A Magyar Nemzeti Galéria a BME Építészmérnöki Kar Középülettervezési Tanszék szakmai segítségével nyílt hallgatói ötletpályázatot hirdetett a Magyar Nemzeti Galéria „A” épület bejárati tereinek kialakítására, azok építészeti és belsőépítészeti rekonstrukciójára. A megadott határidőre 44 terv érkezett be. A bíráló bizottság eredményesnek minősítette a pályázatot, öt pályaművet díjazott, hármat megvételben részesített.

I. díj 41. számú pályamű,
Terv: Stein Júlia, Tátrai Ádám

A pályázat egyszerű, finom eszközökkel, térbeli elemekkel jelzi a galéria bejáratát és teremt előtte egy jól definiált teret úgy, hogy a térrendszer egészét tiszteletben tartja.
A funkciók tervezett elrendezése tiszta és logikus, a belső térbe való belépéskor a látogatók számára egyértelmű orientációt ad. Ugyanakkor nagy kár, hogy az érkezés ebbe a nagyvonalú térbe egy “kanyarszélfogón” keresztük történik. A zárt tereket tartalmazó kiszolgálóblokk kellően félrehúzódik, a két árkádsor közötti köztes részben a bolt és a kávézó térben úszó bútorelemekként kerül megfogalmazásra. Az előadóterem jelenlegi helyén marad, a meglevő lépcsőt a pályázók elbontják, a tervezett új lépcsőt és felvonót az aulában helyezik el. A belső tér átlátható, nagyvonalú és jól tagolt. Az aula fedése egy szinttel feljebb kerül, így aula tere kitágul, átértelmeződik, udvar-köztér jellege erősödik. Az új lépcső és a felvonó vertikális szoborszerű tömegei tovább gazdagítják a teret. Kedvező, hogy a lépcső és a lift mindhárom szintet kiszolgálja. A terv építészeti megformálása izléses, a tervezett elemek – a határozott beavatkozások mellet is – visszafogottak, arányosak. Jól szolgálják egy valóban korszerű, nyitott, vendégbarát kiállítási intézmény fogadótereinek méltó kialakítását.

Megosztott II. díj: 17-es pályamű,
Terv: Sasvári Áron, Zétényi Zsófia, Csaba Edit Zita

A terv a múzeum bejáratát, a tervezett belsőépítészeti eszközökkel összehangolt külső téri elemmel emeli ki, a BB véleménye szerint a teljes pályázati mezőnyt tekintve az egyik leghatásosabb, legízlésesebb módon. A terv legnagyobb előnye, hogy egyetlen összefüggő rendszerrel próbál megoldani minden felmerülő belsőépítészeti, térhasználati, funkcionális problémát. A nyugati homlokzat mellé tervezett, összefüggő belsőépítészeti elemként megfogalmazott új helyiségsor foglalja magában a múzeum üzemeltetéséhez szükséges összes kiszolgáló funkciót. Ennek a rendezésnek előnye a rendezettség, hátránya, hogy a tervezett helyiségsor nincsen összehangolva a homlokzati ablakosztással, tehát abban a sávban minden nyílást vakablakként kell kezelni. A kávézó-étterem a jelenlegi konferenciateremben kap helyet, kapcsolata mind befelé a múzeum felé, mind kifelé az előcsarnok megoldott. A tiszta bejárati előtér biztosítja az elegáns megérkezést. A terv nagy előnye az egyszerűség és az ésszerűség. Az egy gesztusú megoldás nem terjed ki a függőleges közlekedés rendezésére. A régi lépcsőket megtartja, emiatt a tervezett új lift és a régi lépcsőkön való érkezés helyei nincsenek összehangolva.

Megosztott II. díj: 28-as pályamű,
Terv: Kozma Zoltán György, Mózes Ádám

A múzeum bejáratának könnyebb felismerhetőségét, illetve annak egyértelműbb megközelítését a bejárat előtti, a kiskockakőtől eltérő anyagú és színű, a bejárat felé sűrűsödő elemekre bízza. Térszervezése jó, előnye, hogy a funkciók nagy részét a nyugati homlokzattól „elhúzza”, de kár, hogy ezt a vizesblokkal és a múzeumi bolttal nem teszi meg. Kérdéses a változtatható ruhatár megoldása, s így a fennmaradó részen a változó kiállítás helye is. Vertikális térszervezése kiváló. Jó helyen oldotta meg az elbontott lépcső helyett az új lépcsőt, illetve az üvegezett liftet, melyek így, és ezen a helyen a múzeum minden szintjét össze tudják kötni. Belsőépítészeti, design javaslatai (a fehér burkolatú belső tér, a különböző pultok) elegánsak, a funkcióhoz illően visszafogottak. A terv legnagyobb erénye a vertikális térszervezése, és az eddiginél világosabb belső kialakítása.