2010-ben az árvíz súlyos károkat okozott Borsod-Abaúj-Zemplén megye több településében. A legnagyobb károk Felsőzsolcát sújtották, ahol vályogház és vertfalu házak közül 173 összedőlt, további 28 épület életveszélyessé vált. Az újjáépítés folyamatáról, az árvíz településrendezési hatásairól ír a város 2010-ben leköszönő főépítésze.
Számos tanulmány foglalkozik a 3D lézerszkennerek lehetséges használatával és szerepével a műemlékvédelemben, ami nem csak elméleti rekonstrukciók készítését jelentheti, de pl. ipari közegben, a közművek feltérképezését és kockázatbecslését is segítheti. Ezek a kutatások hangsúlyozzák, hogy a 3D lézerszkenner azon rendelkezésre álló eszközök egyike, melyek…
A Félelem a fekete dobozban kiállítás a Trafó Galériában igen sokrétűen mozgósítja a black box metaforát. Elektrotechnikáról, informatikáról és aviatikáról ugyan nincs szó, de az elme és a társadalom mentális és valós terei elég markánsan megjelennek benne. Molnár Edit és Marcel Schwierin kurátori koncepciójában nemcsak a „félelem százada” és a „terror évtizede” tárul fel…
A passzionista rend teológiai megújulásának korszakát éli. Az ember élhető környezetéért folytatott harcot Bibliától inspiráltan felvéve ezúttal építészeti kérdésekben is állást foglalt. Torontóban templomot szenteltek az Istennek tetsző természetnek. A passzionista rendet a piemonti eredetű Paulus a Cruce alapította 1747-ben.
Újévköszöntő
videó
Dr. Magyar Péter
A tavalyi árvízkatasztrófa lelki sebei talán soha nem gyógyulnak be Zsolcán. De a 2010-es Karácsonyt a településen mindenki ép házban ünnepelhette. Ez a magyar építészek – többségében önzetlen – segítségének is köszönhető. Hangsúlyoznunk kell ezt most, amikor a politikai érdekeket előtérbe helyező választási évnek vége.
Az Európai Kulturális Főváros Pécs 2010 megvalósulását nem lehet egyetlen séma mentén értékelni. Egyik lehet a kultúra-fogyasztó állampolgár ítélete – ahol össze kell vetnünk a programokat, a létrehozott/megmaradó értékeket a ráfordításokkal, de a projekt lehetőségeivel is, óhatatlanul Graz, Linz vagy Essen példáival.
Pécs igazán megérdemli koncerttermét: Európa Kulturális Fővárosa ugyan csak egy évig lehetett, de 2010 után is az ország egyik legfontosabb kulturális központja marad, ahogyan mindig is az volt. Az, hogy ez az épület a városban létrejöhetett, zenészt is, közönséget is ujjongásra késztet. Az új Kodály Központ hangversenytermében lényegében nincsenek derékszögek…
A Lágymányosnak ezen a területén valamikor a Dunára – annak vízfolyását befolyásoló okokból – épült gát által elrekesztett tó volt. Feltöltése után a területet sokáig nem tartották beépíthetőnek. Majd a 19-20. század fordulóján, Hauszmann Alajos, Petz Samu és Czigler Győző tervei alapján megépült a Műegyetem központi épülete…
A Belváros Főutcája északi végén a Szabadság tér átalakulóban van. A tér környékén több épület visszakapta eredeti szépségét, míg a főhangsúlyt jelentő Tőzsdepalota (az MTV korábbi székháza) futurisztikus tervei váratnak magukra. Tőle északra és délre most két saroképület is újjáéledt és – eltérő funkcióval és kialakítással.
Már első ránézésre könnyen megfogalmazható a műemlékbővítés koncepciója: az épülettömeg megduplázása a kortárs funkció szolgálatában, a barokk formák és anyagok megidézése mai nyelvezettel és eszköztárral. Andrea Bruno ötlete és műve azonban semmiképp sem egymondatos építészeti alkotás. Megszületett tehát a barokk épület mai klónja, helyet adva…
A rendszerváltás előtt kezdődő ferencvárosi rehabilitáció ama folyamatok egyike, amire Budapest büszke lehet. A romos, szlömös városrész okos döntések nyomán fokozatosan újul meg immár harmadik évtizede. Most a Középső-Ferencváros metamorfózisa újabb állomáshoz ért: az egykori Mária Terézia (majd Kilián) Laktanya felújított lovardájában…