Ellenőrizetlen emlékkép. Egy bot intésére kettéválik a tenger. A föld alatt, a felső vizek fölött vagy valahol másutt – Platón a megmondhatója, aki járt az alexandriai könyvtárban, aki olvasta az Írásokat, melyek később porig égtek –, vagy egy kép, ahogy kettéválik a tenger, egy bot intésére vagy anélkül. Nem tudjuk, hogy délelőtt vagy éjjel…
Az egyiptomiak gondolkodása életadó erőként tisztelte az északra igyekvő Nílust, ami transzcendens tengelyként határozta meg térképzésüket. A folyótól nyugatra építették a szent várost, és keletre a jelen és a jövő városát. Nyugatra, ahol a nap lemegy, építették a csodálatos templomaikat, és odavitték a halottaikat is, míg keleten az élet funkcióinak építettek.
Ennek a furcsa magatartásnak, amit Kapy Jenő a bevezetőjében az ezotériáról szólva kerülgetett, nincs semmiféle különössége. Ez egy egyszerű és normális dolog, csak éppen a 18-19. századtól nehezítik azt az erre vonatkozó tudásunkat, ami eredendően megvan. Másodrendűnek tekintjük a megérzéseinket, mellékesnek a ráismeréseinket…
Thomas Cole Az építész álma című képén (1840) klasszicista és romantikus (antik és középkori) épületekkel benépesített monumentális tájban gyönyörködik – heverészve – az alkotó. E kép szerint az építész álmodó, az építészet látomás, és nem egyébről képzelődik az ember, bármily parányi is ő maga, mint teremtményei és a teremtett világ harmóniájáról.
Ha a jövőre kell, vagy kellene gondolnom, elemi realitásérzékem azt mondja, hogy úgy tegyem ezt, hogy gondolataimat próbára teszem a személyes halálon. Az a gondolat állja meg a próbát, mely túléli a bizonyosságot, hogy gondolataim, tapasztalataim, mindaz, amit látok, minden, amit szerettem, és amitől idegenkedtem…
Tokió valóságos tárháza a kortárs építészetnek. Mivel átfogó urbanisztikai tervezésről európai értelemben nem beszélhetünk, az építészeti bravúrok jobbára akupunktúraszerűek, az elképesztő stíluskavalkádot mutató házak tervezői között azonban szép számban találni sztárépítészeket is. Ám amint Kengo Kuma, aki irodájában…
Egy nagy építész műhelyébe bepillantani felemelő, és egyszerre a beavatás izgalmát ígérő élmény. A vázlatokból megsejthetőek az alkotói motivációk, maga az egész ember. Giovanni Michelucci 1891- ben született Pistoiában, 1994-ben, csaknem százévesen, a Firenze feletti Fiesoléban, műtermében halt meg. Most, sem az 1935-ben épített…
A 10 éves Bécsi MQ Építész-centrumában az elmúlt évtizedben több részes, vaskos katalógusokkal teljes kiállítással vették sorra a 20. század osztrák építészetét. Most az AzW könyvtárának előterében tárlattal emlékeztek a háború utáni nemzedék egyik jelentős helyi alakjára, Josef Lacknerre, aki 80 éves lenne az idén.
Az 1960-as években épült óbudai kísérleti lakótelep egyes épületeit, korabeli lakásait mutatja be a Kiscelli Múzeum új kiállítása. A tárlat érdekessége, hogy a múzeum templomterében eredeti méretben építettek fel egy típuslakást. A kiállítás kurátora Branczik Márta. A II. világháború utáni lakásínségben váltak keresetté a típusházak, de nem voltak olcsók…
A Städel új udvari szárnyát november 25-én adta át a közönségnek Petra Roth főpolgármesternő és Max Hollein főigazgató. A föld alatt új shop-, café- és szervíz-funkciók mellett kapott helyet a lényeg, a Modern Művészet című gyűjteményrész (1800-1945) új elhelyezése. Európa egyik leggazdagabb festészeti és plasztikai múzeumi anyaga mentén…
Látszatra két festmény a kötet témája. Az egyiket ismeretlen szerzőtől a New York-i Metropolitan Museum of Artban őrzik: Mózes és Áron a fáraó előtt a címe (olaj, fatábla, 176,5×192,7 cm) – valószínűen 1537-ben készült. A másik ifj. Hans Holbeintől a Követek című, még monumentálisabb festmény (tempera és olaj fatáblán, 1533, 207×209 cm).
A Sandu Kiadó mensokára megjelenő könyvének címlapján a Benedek Zsanett és Lakos Dániel Goldberger loft-iroda belsője látható, Bujnovszky Tamás fotóival. 58 projekt közül választották címlapra a Tervhivatal designját. A könyvből megismerhetjük a legújabb iroda trendeket, az Office Hour remek válogatást nyújt a legfrissebb irodadesignokból.