Vége felé közeledik Pécs Európai Kulturális Főváros évadja és már megszületett az EKF-történet tanulságait összegző kötet. Szerkesztője, Somogyi Krisztina mindvégig jogosan ragaszkodik ahhoz az elvhez, hogy a város közös tér, így kapta a kötet a címét: KözTérKöz. Pécs 2010-es tapasztalataiból sokáig fog okulni az ország.
A kiadó vállalkozása nemzetközi trendet és honi hagyományt egyszerre követ. A stílusokat történeti környezetben elbeszélni helytálló és üzletképes program. A szocreál Magyarországon szerzői Prakfalvi Endre – az Építészeti Múzeum muzeológusa – és Szűcs György – az MNG főigazgató helyettese – a téma szaktekintélyei.
Az 1848-ban induló preraffaeliták az új művészeti látás ígéretét hozták. Festőik – szellemi indítékaikon túl –, a 20. század előfutáraként, egyrészt a vízionárius kreativitás és az illuzionisztikus érzékcsalás fél századdal korábbi példáit kínálják. A tárlat érzéki, szemet gyönyörködtető, ugyanakkor mitikus jelentésekben gazdag anyaggal szolgált…
René Burri a Magnum második nemzedékének legtekintélyesebb fotósa. 1959-ben fogadta be, az akkor David „Chim” Seymour vezette világhírű fotó-ügynökség, azután, hogy a Life-nak készített első riportja, amit a süketek zenei oktatásával kísérletező iskolában készített, világsikert aratott. Előtte Zürichben járt fotó szakra, egyik tanára a Bauhausalapító Johannes Itten volt.
Egyéni kategóriában kitüntetésben részesültek:
Harsányi Attila, Pintér Tamás, Papp József
Közösségi kategóriában kitüntetésben részesültek:
Rácalmási Városvédő és Szépítő Egyesület, Szádvárért Baráti Kör, és a régi-új Magyar Építőművészet című folyóirat szerkesztősége
A Cities On The River (Folyóparti városok) című vándorkiállítás megnyitójával megkezdődött a magyar európai uniós elnökséghez kapcsolódó rendezvénysorozat, a Kultúrfolyam Bécsben. A Collegium Hungaricum tárlata kortárs festők, fotóművészek alkotásait vonultatja fel. Az alkotásokat négy Duna menti városban mutatják be.
Első alkalommal Torma Tamás és Vargha Mihály posztumusz nyerte el a Honi Művészetért Alapítvány frissen alapított Ezüst Ácsceruza díját. A díj olyan szélesebb érdeklődésre számot tartó nyomtatott vagy elektronikus sajtóorgánumokban megjelenő publicisztikai tevékenységért, amely hozzájárul a hazai építészeti értékek és a hazai építőiparral kapcsolatos…
A MoMA kiállítása 11 szociálisan érzékeny építészeti projektet mutat be. Ezek az innovatív tervek annak ellenére, hogy korábbi mozgalmakat idéznek, nem kívánnak utópikus ideákat közvetíteni. A radikális pragmatizmus iránti elkötelezettségük a bangladesi kézműves iskolától a modern lakásépítés párizsi újragondolásáig, a dél-afrikai Apartheid Múzeumtól a caracasi…
Anna Viebrock (*1951) díszletterveiben a valóság elemei oly módon keverednek össze, hogy a léptékében és részleteiben eltorzított terek szürreálissá válnak. A díszletek különböző téregységek kollázsaiként értelmezhetők, melyek naturalizmusa az elemek konzisztenciájának hiányában megtévesztő. Viebrock inspirációs forrását…
Épületeiken keresztül Wandel Hoefer Lorch & Hirsch (Saarbrücken/Frankfurt) építészek azt az egyéni megközelítésüket demonstrálják, amellyel a politikailag és történelmileg vitatott területekhez nyúlnak. Drezda rekonstrukció iránti szenvedélye, a politikai foglyok hunsrücki börtönének bizonytalan idillje, vagy Tbiliszi geopolitikai szerkezete esetében…
A European Urban Public Space Awards 10. évfordulójára a bécsi építészeti központ nagyszabású kiállítást rendezett a közterek aktuális kérdéseivel kapcsolatosan. A gyakran visszatérő téma gyökereit vizsgálva a kiállítás kurátora, Andrea Seidling az alapvető kérdésekhez tért vissza. Mit is nevezünk tulajdonképpen köztérnek?
Renaat Braem idén lenne száz éves. A Flamand Építészeti Intézet (VAi) és a Flamand Építészeti Archívum (CVAa) ezen alkalomból kiállítással és az építész A világ legrondább városa c. kötetének újrakiadásával tiszteleg az építész előtt. Külön aktualitást ad, hogy a tárlat egy időben nyitotta meg kapuit a deSingel Art központ új kiállítótere.