Szomorúan és elkeseredve látjuk, hogy a hazai iskolaépítés alaprajzi szervezés szempontjából jó 150 évet visszalép, mivel újabban sorozatosan épülnek az oldalfolyosós iskolák. Az oldalfolyosós alaprajzi rendszer – mint tudjuk – a leggazdaságtalanabb és pedagógiai szempontból a legrosszabb megoldás. Hogy miért? Mert az oldalfolyosót fűtjük, világítjuk, szellőztetjük, takarítjuk…
A Duna reneszánszát éli és ennek számos globális, európai nagytérségi, geopolitikai és helyi, városi szintű háttere és konkrét városfejlesztést érintő, építészeti vonatkozású megnyilvánulása van. A folyók városi térben való jelenléte jelentősen átalakult, többnyire felértékelődött a poszt-indusztriális időszak városi funkcióváltásával, az ipari termelés nagyvárosokból…
2010 évtől a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kutatóegyetemi Programjában fontos szerepet kap az városépítészet. Az Urbanisztika Tanszék a Fenntartható energetika és az Intelligens környezetek és e-technológiák kiemelt kutatási területén belül vezet külön témákat. Utóbbinál a lakóközösségek és a közterületi felelősség virtuális térjátékokkal…
Reischl Gábor építésznek, a Szent István Egyetem egykori professzorának hátrahagyott kéziratát a TERC Könyvkiadó adta ki 2010 őszén. Beharangozójában ez áll: „A könyv részletesen tárgyalja a birtok épületeit, az állattartás, a növénytermesztés, a tárolás, a kiszolgálóépületek legfontosabb technológiai, funkcionális, szerkezeti ismérveit.
A 2010 őszén Tallinnban megrendezett kiállítás az észt-magyar építészeti, iparművészeti és design kapcsolatok 20. századi történetéről az első kísérlet volt arra, hogy a térben távoli, történetében és céljaiban közeli két kultúra kapcsolódásait és további lehetőségeit jelezze. E kapcsolatok kezdetei a 19. század második harmadára, a modern magyar kultúra és gazdaság…
2010-ben az árvíz súlyos károkat okozott Borsod-Abaúj-Zemplén megye több településében. A legnagyobb károk Felsőzsolcát sújtották, ahol vályogház és vertfalu házak közül 173 összedőlt, további 28 épület életveszélyessé vált. Az újjáépítés folyamatáról, az árvíz településrendezési hatásairól ír a város 2010-ben leköszönő főépítésze.
Számos tanulmány foglalkozik a 3D lézerszkennerek lehetséges használatával és szerepével a műemlékvédelemben, ami nem csak elméleti rekonstrukciók készítését jelentheti, de pl. ipari közegben, a közművek feltérképezését és kockázatbecslését is segítheti. Ezek a kutatások hangsúlyozzák, hogy a 3D lézerszkenner azon rendelkezésre álló eszközök egyike, melyek…
A Félelem a fekete dobozban kiállítás a Trafó Galériában igen sokrétűen mozgósítja a black box metaforát. Elektrotechnikáról, informatikáról és aviatikáról ugyan nincs szó, de az elme és a társadalom mentális és valós terei elég markánsan megjelennek benne. Molnár Edit és Marcel Schwierin kurátori koncepciójában nemcsak a „félelem százada” és a „terror évtizede” tárul fel…
A passzionista rend teológiai megújulásának korszakát éli. Az ember élhető környezetéért folytatott harcot Bibliától inspiráltan felvéve ezúttal építészeti kérdésekben is állást foglalt. Torontóban templomot szenteltek az Istennek tetsző természetnek. A passzionista rendet a piemonti eredetű Paulus a Cruce alapította 1747-ben.
Újévköszöntő
videó
Dr. Magyar Péter
A tavalyi árvízkatasztrófa lelki sebei talán soha nem gyógyulnak be Zsolcán. De a 2010-es Karácsonyt a településen mindenki ép házban ünnepelhette. Ez a magyar építészek – többségében önzetlen – segítségének is köszönhető. Hangsúlyoznunk kell ezt most, amikor a politikai érdekeket előtérbe helyező választási évnek vége.
Az Európai Kulturális Főváros Pécs 2010 megvalósulását nem lehet egyetlen séma mentén értékelni. Egyik lehet a kultúra-fogyasztó állampolgár ítélete – ahol össze kell vetnünk a programokat, a létrehozott/megmaradó értékeket a ráfordításokkal, de a projekt lehetőségeivel is, óhatatlanul Graz, Linz vagy Essen példáival.