Divatcsarnok („Fashion Hall”) had been a thriving department store until 1989, as it had no potential rivals before the appearance of the first plazas. By the 1990s, however, its destiny was sealed. The lack of maintenance resulted in the deterioration of the structure, and meanwhile several attempts at the reutilization of the building failed.
A Divatcsarnok 1989-ig jól menő áruház volt, hiszen a plázák megjelenése előtt nem volt erős a konkurenciaharc. A 90-es évekre az áruház sorsa megpecsételődött. A karbantartás hiányát állagromlás követte, és időközben több, az épület újrahasznosítását célzó próbálkozás elbukott. Előbb informatikai központot akartak létrehozni itt, majd…
No.1 Vörösmary Square – a name not quite imaginative, but ambitious for the commercial and office building meant to be an exemplary model built on a prestigious lot of the city topped with luxury penthouses. Not exempt from disputes and even scandals, the construction work of he structure was in the focus of attention because of the location…
Vörösmarty tér No. 1. – ezt a nem túl fantáziadús, de ambiciózus elnevezést kapta az a város kiemelt helyén megvalósuló, mintaadónak szánt üzlet- és irodaház, melynek tetőszintjén luxuslakások kaptak helyet. Az épület létrejöttét a helyszín, a beruházás és a megbízás körülményei és az építészeti koncepció okán is kiemelt figyelem kísérte…
„There is no other place in the world where organic architecture has such a firm-based, socially significant and important school as in Hungary”, said János Gerle trustee in his introduction to the exhibition. Besides Steiner, Antonio Gaudí, William Morris, Sigurd Lewerenz, John Ruskin, Frank Lloyd Wright and – from Hungary – Lechner, Medgyaszay, Kós, Toroczkay-Wigand and Lajta…
Az újkori világban sehol nem alakult ki a szerves építészetnek olyan erős, társadalmi léptékben mérve jelentős iskolája, mint Magyarországon, mondja a kiállítás bevezetőjében Gerle János kurátor. Az eredetmítoszban kiemelt szerepe van Steiner mellett Antonio Gaudínak, William Morrisnak, Sigurd Lewerenznek, John Ruskinnak, Frank Lloyd Wrightnak; hazai földről pedig…
Last year the Schweizerisches Architekturmuseum took the innovative iconic buildings of the past few decades one by one with an astonishing matching. The exhibition titled Re-Sampling Ornament is based on studies that its trustee, Oliver Domeisen had made with the London Architectural Association to examine the presence of ornamentation in contemporary architecture.
Tavaly a Schweizerisches Architekturmuseum meghökkentő párosítással vette sorra az utóbbi évtizedek innovatív/emblematikus épületeit. A Re-Sampling Ornament kiállítás Oliver Domeisen – a kiállítás kurátora – Londoni Építészeti Társaságban végzett kutatásaira épül, amely az ornamentika kortárs építészetben való jelenlétét vizsgálja.
Architectural traditions, ideas and memories defining the image of an area may easily be chosen as starting points for contemporary projects. This may be the reason why the Islamic culture of Hispania – the heritage of which is predominantly present in Cordoba even now – means much more than simple footnotes in the concept of the designers of the Contemporary Art Centre.
Építészeti hagyományok, ideák, emlékek, amelyek meghatározzák egy terület arculatát, könnyen a kortárs projektek kiindulópontját jelenthetik. Talán ezért van, hogy a hispániai iszlám kultúra – amelynek öröksége Cordobában napjainkig jelen van – a Kortárs Művészeti Központ tervezőinek koncepciójában többet jelent puszta lábjegyzetnél.
Is it a megastructure growing like a plant? A low-tech skyscraper or a high-tech wetware living creature? Its scale is difficult to trace, as we do not know where up and down is. With this crystal-like organic creation András Kapitány deliberately returns to the world outside the computer, and is once again in search of the forms and ways of expression of a materiality defined by the laws of physics.
Növényként növekvő megastruktúra? Low-Tech felhőkarcoló, vagy high-tech wetware1 élőlény? A léptékét nehéz követni, nem tudjuk hol van a fent és a lent. A kristályos-organikus képződménnyel Kapitány András tudatosan visszatér a számítógépen kívüli világba, és újra a fizikai törvények által meghatározott anyagiság formavilágát, kifejezésmódját keresi.