Most, amikor az EU és Magyarország közötti pénzügyi kapcsolatok a média főcímeiben szerepelnek, kisebb hangsúlyt kap egy-egy önkormányzat – gyakran presztízsberuházásként főtér-rekonstrukcióra költött –, nagyrészt hitelből finanszírozott fejlesztése. Vannak értelmes projektek is, például a Zala megyei Gelsén.
Folyóirat
A tér metamorfózisa
A várost építészeti értelemben soha nem tekinthetjük örök, statikus, megváltoztathatatlan egységnek, hiszen az az időben folyamatosan változó utcák és terek valamint az ezeket határoló épületek, térfalak összessége. Az építész feladata, hivatása, hogy fizikai keretet adjon a létnek, az emberi tevékenység kifejtéséhez szükséges meghatározott méretű tereket hozzon létre…
Csarnok óratoronnyal
2011 végén fejeződött be Dabas nagyszabású köztér-fejlesztése. Számos középület megújult, a városlakók számára jól használható terek jöttek létre, élhető belváros született. A szoborszerű új piac-csarnok centrumot igér a laza szövetű település központban.
Maribor EKF 2012
Hangsúlyos vonása az idei EKF-koncepcióknak, hogy Maribor és Guimaraes egyformán számolt a recesszió következményeivel. A 2010- es Ruhr-vidéki pályázathoz hasonlóan Maribor is, Guimaraes is bevonta tágabb környezetét, és ezzel a régió megújulásának is esélyt adott az EKF-évvel.
Kortárs nautilus csigaház
Kassáról az építészet és történelem iránt érdeklődő magyaroknak a Szent Erzsébet Székesegyház és Rákóczi sírja jut eszébe. Hozzá két építő: Miklós mester, akinek patriotizmusáról, humanizmusáról Márai Sándor a Kassai polgárok felemelő drámáját írta. És Steindl Imre – az építésznek az idén az Országház tervezőjeként emlékévet szentel a magyar kultúra –, aki 1877-1896 között kibővítette és restaurálta a dómot.
Levendula ház
Magyarország leglátogatottabb kistájának tekintett, a mediterrán jellegekben bővelkedő Tihanyi-félszigetnek a központjában, a Belső-tó peremén egykor gazdasági, mára új funkcióhoz jutott épületek tömbjei emelkednek, köztük az az eszményien felépített épületegyüttes, amelyet ma a Képzőművészeti Egyetem hallgatói használnak.
A kiűzött kertje – Ferenczy Károly (1862-1917)
Az éppen beolvadó Nemzeti Galéria Ferenczytárlata méltó epilógus lett. A katalógus 398 festményt (és 347 grafikát) sorol fel, egy részük lappang, többet még a festő – nem éppen szelíd gesztussal – semmisített meg. Az 1885-től induló Nagybányai iskolát…
Hands-on Urbanism 1850-2012
Válság, szociális feszültség, pénzhiány. A városok az ipari forradalom időszaka óta küzdenek azokkal a krízisekkel, melyek a közösségi kezdeményezések, a földfoglalások, az önszerveződő mozgalmak alapjául
szolgálnak.
Ernyey Gyula: Design 1750-2010
Ernyey Gyula könyve hiánypótló műként jelent meg 2000-ben. A kötetre az elmúlt évtizedben a hazai művészeti képzés alapműveként tekintett a design oktatás. A történet, a fogalmak logikusan egymásra épített, rendszerező szerkesztéssel dolgozza fel az ipari terméket formakultúrájának egyetemes históriáját.
Made in Hungary PLUS
A Hollandiai Magyar Nagykövetség, a Hungarian Business Network ill. a Margit Tamás Art & Business Concepts szervezésében üzleti szimpoziumot tartottak. Az eseményhez kiállítás is kapcsolódott, melyen a Magyar Formatervezési Díj alkotásait láthatták.
Schönwald, Nam Jun Paik, kortárs klasszikusok az Essl Múzeumban
A két, látszatra távoli alkotó – Rudolf Schönwald grafikus és Nam Jun Paik (az első!) videóművész – művei most az Essl nagytermében összetalálkoztak. Eltérő ábrázolás technológiáik ellenére mindkét alkotó az entrópia törvénye által alakított szépség megszállottjának bizonyul.
Kínai kaleidoszkóp, Róma
A kínai kortárs építészetet a média az utóbbi húsz évben meglehetősen egyoldalúan mutatta be. Lényegesen többet hallhattunk azokról az építészeti világsztárokról, akiket a kínai építési konjunktúra szakmai pályafutásuk legnagyobb megbízásaival látott el, mint a helyiek által helyi problémákra választ kereső tervezési tevékenységről.