A reformáció emlékévének nyomai a városképben Szöveg: Götz Eszter Fotók: Danyi Balázs, Polgárdi Ákos 2017-ben ünnepli a világ Luther fellépésének 500. évfordulóját. A Reformáció Emlékév Magyarországon is megmozgatta a kulturális és egyházi életet. A megemlékezések egy kis része építészeti-városképi jelentőségű, sőt kifejezetten a városlakók és a reformáció szellemiségének kapcsolatát kommunikálja. 2016 őszén a Reformáció Emlékbizottság […]
Utóirat 2017/3
Formakövetés vagy -újítás?
Hazai református templomépítészetünk a századfordulótól a rendszerváltásig Szöveg: Vukoszávlyev Zorán, Urbán Erzsébet, Danielisz Dóra, Baku Eszter A protestantizmus kezdetétől egészen napjainkig számos építész, művészettörténész, teológus foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy milyen egy protestáns templom megfelelő kialakítása, térszervezése, miként alakult az évszázadok során ezen épületek építészete, milyen következtetéseket lehet levonni a korábban kialakult formák alkalmasságát illetően. […]
Építészeti szintézisek
Lajta Béla funerális művészete Szöveg és fotók: Kiss Tamás Az építészet kezdetét a kultikus, az isteneknek illetve ősöknek, elődöknek állított emlékek fémjelezték. Utóbb a kultikus és szakrális átadta helyét a világi építészetnek, és csak rövidebb időszakokban került az érdeklődés homlokterébe. Ilyen időszak volt a 19. század vége és a 20. század eleje, mely Közép-Európában főképp […]
Újraértelmezendő fenntarthatóság
A négy pillér Szöveg és fotók: Benkő Melinda A 21. században újraértelmezendő fenntarthatóság a lokalitás fizikai és társadalmi adottságainak előtérbe helyezését, a multidiszciplináris elméleti tudás és a mennyiségi fejlődés helyett a minőségire alapozott gyakorlat érvényesítését követeli meg. A társadalmilag konstituált tér, a már urbanizált táj megismerése és jövőtudatos újrahasznosítása az építészek feladata is. Az írás […]
Az első műegyetemi építészmérnöki diploma tulajdonosa
160 éve született Kiss István Szöveg: Pápai Tamás László Kiss István (1857–1902) kapta meg a Műegyetem történetében az első építészmérnöki diplomát 1880-ban, és országos, sőt a mai országhatárokon is túlnyúló munkássága meghatározó épületekkel gazdagította hazánk nagyvárosainak képét. Alkotásaival és tanári munkájával előremutató, a 20. századi építészetbe vezető irányt szabott a későbbi építészgenerációknak. S mindezeken túl […]