Utóirat 2020/5

Veszprém és Kína földrajzi, építészeti kapcsolatai Szöveg: Baldavári Eszter A Sanghaji Magyar Főkonzulátus és a Magyar Építőművészek Szövetsége együttműködéséből 2019 novemberében megjelent – az alábbi tanulmány szerzőjének kéziratán alapuló – könyv Gonda Károly sanghaji magyar építész életművéről készült, és Goldán kívül olyan magyar művészek és mérnökök tevékenységét is ismerteti, akik valamilyen módon Kína vonzásában éltek. […]

A szegregátum közösségi építészetének tervezési módszerei Szöveg: Varjú Kata A jelen kor legsúlyosabb globális és hazai társadalmi problémáinak egyike a szegregáció és a vele járó társadalmi szakadékok növekedése, mélyülése. Egy adott társadalmat elérő hatások szinte az összes tudományterületet kompetenciáját érintik, s ez által felmerül a kérdés: egy adott szakterületen belül – jelen esetben építész tervezőként […]

Adalékok a magyar emigráns építészek svédországi tevékenységéhez Szöveg: Hadik András A tanulmány azoknak a magyar származású építészeknek a pályáját követi végig, akik a második világháború idején, az azt követő években, illetve az 1956-os magyar forradalom leverése után emigráltak Svédországba, és életművük jelenős részét ott fejtették ki. A szerző személyes ismeretségeken keresztül tárja fel a svédországi […]

Szöveg: Szegő György 2017-ben a budapesti Műcsarnok Rejtett történetek – az életreform-mozgalmak és a művészetek című, nagy sikerű kiállításán a Műcsarnok apszisában megépítették Adolphe Appia egyik nagyszabású sípadi architektúrájának életnagyságú modelljét, ami a későbbi kiállításokon különleges programok, illetve a bemutatók egy-egy részének helyszíne lett. 2019 végén Maróti Géza (1875–1941) építész, díszítőszobrász zebegényi Trianon Országzászló emlékművét […]

Budapesti szocreál lakóépület-együttesek Szöveg: Kissfazekas Kornélia Az államszocialista országok folyamatait feldolgozó kutatások között az 1950-es évek időszakának városépítészete még mindig kevéssé kedvelt terület. A politikai befolyásoltság, a diktatórikus rendszer mindent átható ideológiai alapú direktíváinak emléke, akár személyes tapasztalata sokakban máig ellenérzést kelt a korszak városépítészeti, építészeti produktumaival szemben. A közelmúlt egy–egy felújításának sikere változtatott némileg […]

Szöveg: Roth János Budapest vezetése 1997-ben határozta el, hogy a margitszigeti kolostor évtizedek óta pusztuló romterületének szakszerű régészeti feltárását, majd a felújítását fontos értékvédelmi feladatává teszi. A kolostor romterülete Budapest egyik legjelentősebb középkori épületegyüttesét jelenti. A felújítás előzménye az 1937/38-as, Lux Géza tervei szerint megvalósult Romkert, amely az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszusra készült el. A második […]