A BME Építészmérnöki Kar Építőművészeti DLA iskolájának tanulmányútja Szöveg: Török Bence A BME Építőművészeti Doktori Iskolája a korábbi közép- és nyugat-európai országok után 2015 januárjában Vietnamban járt éves szakmai tanulmányúton. Ehhez az ambiciózus tervhez elnyertük az NKA támogatását, melynek célja többek között hazai és nemzetközi építészeti mesterkurzusok és szakmai továbbképzések megrendezésének támogatása volt. A doktori […]
Utóirat
Az ötödik évgyűrű
Egy kis mustra 2015 – műemléki helyreállítások Pest megyében, KIM, 40 oldal Szöveg: Nagy Gábor Sok évtizeddel ezelőtt láttam a Shakespeare Julius Caesarjából készült amerikai monumentális filmet. Fekete-fehér volt, mint Robert Capa igazi képei, ez az emlékezetemben még erősítette is a hatást. Antonius állt a Capitolium lépcsőin, karjában Caesar holtteste, és így kezdte a beszédét: […]
A globális világ kihívásai
Előadás a MÉSZ Csütörtöki Iskolájában Szöveg: László Ervin László Ervin világhírű tudományfilozófus, író, a Budapest Klub alapítója 2015. december 17-én az Építészek Házában előadást tartott a globális világ előtt álló kihívásokról, a világválság és a globális etika kapcsolatáról. Az alábbiakban az előadás szövegének lejegyzett változatát adjuk közre – a szerk. Miért omlik össze a világ, […]
Változó világ
A párizsi klímacsúcs holisztikus megközelítésben Szöveg: Antal Z. László Az elmúlt két évtizedben – nem egyértelműen megválaszolható, hogy miért – a természetben történő változások közül az éghajlatváltozás váltotta ki a legnagyobb politikai, szakmai és társadalmi érdeklődést. Szociológiai szempontból ezért vált különösen fontos kérdéssé az éghajlatváltozás. A Föld ökológia állapotáról számos „diagnózis” készült az elmúlt évtizedekben, […]
A mentális térkép és az észlelés kölcsönhatása
Építészet és pszichológia, kutatás és tervezés Szöveg: Losonczi Anna A mentális térkép a fejünkben élő kép a környezetről, amely jórészt az észlelésből származik. Más logika szerint épül fel, mint a hagyományos geográfiai térképek: Szubjektív értékítélet és szempontok szerint torzít, és a környezet használata során folyamatosan alakul. Az egyének mentális térképeinek közös metszete is van, mely […]
KÖZTI 66 / 42+24
Egy tervezőiroda története I-II., Vince Kiadó 2015 Szerk.: 1949-91: Ferkai András, 1992-2015: Rubóczki Erzsébet Szöveg: Szegő György Fotók: Fortepan A KÖZTI november 26-án a Várkert Bazárban rendezett jubileumi ünnepségén a mai tervezőiroda komoly ajándékkal lepte meg magát, a magyar építészet és a vizuális kultúra barátait. A szerkesztőkön, Ferkai Andráson és Rubóczki Erzsébeten kívül számosan működtek […]
Az UNESCO Világörökség felé
A Salgótarjáni úti zsidó temető Szöveg és fotók: Klein Rudolf A zsidó temetők a talajra vetett hatalmas betűk sokaságának is tekinthetők, vagy akár az Írás; kézzel rajzolt jelek a sírok, melyek utacskák mentén sorakoznak, fákkal és bokrokkal kipontozva, és hosszú falakkal keretezve. Éppúgy, mint az Írásnak, e temetőknek is számos olvasata van, és mindegyik másfelől […]
Okos városok
Új kihívás a tervezés számára Szöveg: Antoine Picon Bármennyire is közhelyesnek hangzik, újabb mérföldkőhöz érkeztünk, amely határt jelent a digitális korszakon belül: kialakulóban van az ún. „okos városok” (smart cities), sőt, ezt továbbgondolva az „okos államok” (smart states) koncepciója, amelynek kapcsán korábban ismereten kihívásokkal szembesül az építészet, és ezen belül is elsősorban a digitális technikákhoz […]
„Nincs B-terv, mert nincs B bolygó”
A párizsi klímacsúcs elé Szöveg: Götz Eszter 2015. november 30. és december 11. között Párizsban kerül megrendezésre az ENSZ 21. Klímakonferenciája, a COP21. A 195 országot érintő klímacsúcs célja egy olyan globális megállapodás aláírása, amelynek betartásával sikerül visszaszorítani az éghajlatváltozást és 2°C alatt tartani az átlaghőmérséklet-növekedést. A COP21 a legnagyobb jelentőségű klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi konferencia. […]
A jövő városa
Budapest 2050 Szöveg: Alföldi György „New York azért oly csillogó és vitális mindig, mert az emberek nap mint nap megújítják, írja Jane Jacobs (J. Jacobs, 2014). Elmondható-e ez Budapestre is? Tanulmányomban azt a kérdést járom körül, hogy milyen lesz Budapest 2050-ben, milyen módon befolyásolja a fővárosban zajló élet az épített környezet változását a múltban és […]
Az utolsó túlélők után
Holokauszt emlékhelyek Szöveg: Balogh László Levente Mára a holokauszt vitathatatlanul az emlékezetkultúra középpontjába került, és minden más, korábbi vagy későbbi történelmi katasztrófa referenciális keretévé és mércéjévé vált. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy a holokauszt, mint a kollektív emlékezet tárgya, egyre elvontabbá vált, miközben eltávolodott és eloldódott azoktól a helyektől, ahol az események lezajlottak, és […]
Az emlékezés falai
A Budapesti gettó-emlékfal és a debreceni Holokauszt Emlékhely összehasonlítása Szöveg: Széplaky Gerda A fal az emlékmű-építészet egyik leggyakoribb motívuma, amely evidens módon ad helyet az emlékezés verbális és vizuális kifejeződéseinek. A fal-emlékművek gyakorta szoborszerű objektek, melyek egy üres tér közepén magasodnak, lényegük abban áll, hogy végtelenségig egyszerűsített építészeti állítássá redukálva, az architekturális térszervezés bonyolult struktúráit […]