Purvciems lakótelep, Riga, Lettország, 1965–78 Szöveg és fotók: Benkő Melinda Lettországban – Lengyelországhoz, Cseh Köztársasághoz és Bulgáriához hasonlóan – a rendszerváltozást követő privatizációs folyamat számunkra ismeretlen eredményeket hozott. A volt mezőgazdasági területeken lévő földeket a háború előtti tulajdonosok örököseinek adták vissza. A lakótelepeken így kétszintű tulajdonosi struktúra alakult ki: az egyik lent, a talajon a […]
Utóirat
Ottomán ízek – kreatív energiák
Városrehabilitáció Isztambulban Szöveg és fotók: Baku Eszter Isztambul az elmúlt évtizedekben intenzív városfejlődés fontos esettanulmánya. Évről évre egyre több városrész újul meg, formálódik, ezáltal is tovább színesítve a nem éppen szürkeségéről ismert metropolist. A turistáktól hemzsegő történeti városrészektől távolodva egészen új arcát ismerhetjük meg a városnak. Az anatóliai oldal sokoldalú negyedének, Kuzguncuknak megújulását olyan izgalmas […]
Bölcsek köve híján
Városi véleményvezérek Szöveg: Koren Zsolt Noha hétköznapi életünk legkülönbözőbb szegmenseiben képesek vagyunk felfedezni, beazonosítani mindazokat a személyeket, akik tudásuk vagy véleményük megosztása révén befolyásolni tudják egyes döntéseinket, választásainkat, alapvetően a gazdasági, társadalomtudományi tanok foglalkoznak behatóan az úgynevezett véleményvezetők behatárolásával, motivációinak kutatásával. Kikre volt feltétlen szükség anno a Lánchíd megépítéséhez, akik szembemenve a szakértelem hiánya okozta […]
Schickedanz Albert, a Műcsarnok építője
Műcsarnok, 2015, 110 oldal Szöveg: Götz Eszter Schickedanz Albert halálának 100. évfordulójára a Műcsarnok a tervezőjéről szóló kiállítás mellé egy kétnyelvű kötetet is megjelentetett, amely az életművet elhelyezi a magyar és az európai építészettörténetben, valamint részletesen áttekinti a Műcsarnok építésének történetét. Ez első feladatot Szegő György bevezetője, a másodikat a kiállítást rendező Muladi Brigitta tanulmánya […]
Schickedanz Albert (1846–1915)
Zoboki Gábor emlékbeszéde a Fiumei úti temetőben Alkotó építészként máshogy szemléli az ember magyar művészettörténet kiemelkedő egyéniségit. Torokszorító érzés Schickedanz Albertre emlékezni a Fiumei úti sírkertben, a „magyar Père-Lachaise”-ben, hiszen a Batthyány-mauzóleum, melyet Schickedanz alig 28 évesen tervezett, az ő sírjához egészen közel áll. De nagy kortársai, Hauszmann Alajos és Ybl Miklós is itt nyugszanak. […]
Jelentés a frontról
A 2016. évi Velencei építészeti Biennálé főkurátori programja Szöveg: Alejandro Avarena A Velenei Biennálé közzétette a 2016-os kurátor, Alejandro Aravena által megfogalmazott mottót. A soron következő, Jelentés a frontról című Biennálé az építész szerepét vizsgálja az életkörülmények javításáért világszerte vívott küzdelemben – a szerk. Számos csatát kell megnyernünk, számos új frontot kell nyitnunk az épített […]
John Pawson: Minimum
Előszó a kötethez John Pawson a felgyorsuló változások között az egyik lehetséges gondolkodásmód legkarakteresebb képviselője. 2012/2. lapszámunkban bemutattuk a Münchenben rendezett oeuvre-kiállítását. A kortárs magyar építészeti színtéren a pannonhalmi bazilika társtervezőjeként (2012/3) van jelen, amely a hazai építészeti közéletben élénk párbeszédet generált. Az alább olvasható szöveg az 1996-ban megjelent, magyarra eddig nem fordított elméleti kötetének […]
Utópia és valóság
Hazai megvalósult megastruktúrák és szerkezeteik Szöveg: Gurdon Balázs Az 1960-tól 1990-ig tartó három évtized kétségkívül a nagy számok időszaka volt a hazai városépítészetben: soha olyan mennyiségű lakás nem épült fel még Magyarországon, és valószínűleg sokáig nem is fog épülni olyan gyors ütemben, mint ebben a harminc évben épülhetett. Korábban a technológia fejletlensége nem tette lehetővé […]
Posztmodern Apolló
A salgótarjáni fórum megújult filmszínháza Szöveg és fotók: Katona Vilmos Salgótarján a 20. század nehézipari korszakának bányászvárosa volt. Az erdős-dombos nógrádi táj folyóvölgyeiben szerteágazó települést 1950-ben, mindössze 28 évvel a városi rang elnyerése után tették megyeszékhellyé. A címet a kulturális és történelmi jelentőségében messze előtte járó Balassagyarmattól vette át, ezért mind a közművelődés terén, mind […]
Emberi lépték
Megfontolások a város otthonosságáról Szöveg: Körmendy Imre, Zsovák Orsolya A szépség és a város egyes vonásai c. írásban szóltunk a város szépségének azon vonásairól, amelyeket a régi épületek és városnegyedek, az idő formálta, használattól megkopott, a történelem által „írt” elemei jelentenek. Jelen elemzés kérdése az, hogy az E. F. Schumacher 1973-ban megjelent A kicsi szép […]
A klímaparadoxonok feloldási lehetőségei
Szöveg: Antal Z. László A társadalmak életében néhány évtized rövid idő. A 20. század végén és a 21. század elején az éghajlat változása és a társadalmak alkalmazkodóképessége közötti kapcsolat sikerességének vagy kudarcának elemzését és ezek okainak vizsgálatát hosszabb idő után lehet majd elvégezni. Mégis azért vállalkoztam egy ilyen „rövid távú” vizsgálat elvégzésére, mert az elmúlt […]
Kontinuitás, komplexitás és megjelenés
Mi a valóság a digitális tervezők számára? Szöveg: Antoine Picon Ez az írás a valódiság legújabb keletű változatai egyikéről szól – nevezetesen arról, amely az 1990-es évek eleje óta a digitális tervezésben jelenik meg. A digitális építészet fejlődése elválaszthatatlan a világról alkotott alapfogalmainktól. A valódiság keresése egy hosszú fejlődéstörténet újabb epizódja, amely megkísérli meghatározni az […]