Utóirat

A Szépművészeti Múzeum aktuális történetéhez kívánkozik az a 2004-ben született kiállítási koncepció is, amely az – egyelőre fel nem újított – Román Csarnok „beépített történelmét” emelte ki. A tervezett, de végül meg nem valósult tárlat olyan pusztulás-képre koncentrált, melyben a tudatosságnak, az emberi szándéknak döntő szerepe van.

Az elmúlt időszakban a Műszaki Egyetem aulájában volt látható a hosszú ideje tartó elzártságából ébredő hatalmas Budapest-makett. Megtekintése mellett azon is el kellett gondolkodnunk, hogy hol helyeznénk el a makettet, és mit kezdenénk vele, ha sikerülne megmenteni az újraaltatástól.

Az Újornamentika konferencián elhangzott előadás a következő gondolatkörre fűződik fel: minden egyes új épület környezetébe íródva a város egy kis részét átalakítja. Egyrészt a ház reagál a helyszín adottságaira, másrészt több síkon – térben rögzülve, időben változó módon – meghatározza saját helyzetét a városhoz viszonyítva.

Stájerország építészeti díját kétévente osztják ki, a legutóbbi díjátadásra 2009 októberében került sor. A díjátadó mellett a grazi Haus der Architektur kiállításon mutatta be az épületeket és a kiválasztott alkotásokból katalógus is készült. A válogatáson az eddigi gyakorlattal szemben nem szakemberekből álló zsűri, hanem felkért kurátor ajánlása alapján mérettetek meg a házak.

Ferencváros 200 éve címmel gazdag dokumentum-anyagot, adattárat és izgalmas városfejlesztési elképzeléseket tartalmazó kötet jelent meg a Ráday Könyvesház gondozásában. A műfajilag nehezen besorolható kötet (várostörténet, fejlesztéspolitika, album?) egy dinamikusan fejlődő, sokszínű kerület gondjait, eredményeit osztja meg az olvasóval.

A futurizmus eretneksége a fin du siécle szimbolista-szecessziós művészetvallásával szemben mindenekelőtt abban nyilvánult meg, hogy az élet (…) saját formáinak, saját esztétikai értékeinek nevében és jegyében tagadta az élettel szembeállított és ezáltal „öröknek” nyilvánított művészet „muzeális értékekből”, „klasszikus értékekből” képzett másvilágának létezését.

Az ezredforduló informatikai technológiai fejlődése és a párhuzamos kulturális változások, a látvány társadalom térnyerése az a két ok, amely ma ismét felveti az építészet anyagtalanságának vagy épp anyagszerűségének, tárgyszerűségének kérdését. Az épület, mint tárgy a harmincas évek funkcionalizmusa után ma ismét válságban van…

A szerzők az első magyar kötet bevezetőjében hangsúlyozzák, hogy nyitott tárgyalásmódra: az építészeti gondolkodás fontos csomópontjainak kijelölésére, s rétegzettségének bemutatására törekednek. Az olvasót tájékoztatni, vezetni szeretnék, s egyben részvételre, öntevékenységre buzdítják.

Nagy változások vannak jelen az építészetben világszerte a 20-21. század fordulóján. Divat paradigmaváltásról beszélni, és ennek a váltásnak a kibernetika és az anyagipar óriási felfutása mellett a társadalmi gondolkodásban is megjelenő okai vannak. Változások vannak nálunk is – ha ezek nem is tekinthetők mindig pozitívnak.

Minden kultúrának megvan a saját oktatási módszere, de ezekről nem sokat tudunk. A lakóházak, villák tervezése globális trendeket követ: a modern villaépítészet ritkán kötődik helyhez és kultúrához, Izlandtól Dubaiig ugyanazok a minimalista vagy futurisztikus villák épülnek, tele üvegfelülettel – amit nem egyszerű fűteni és hűteni.

Hogyan határozható meg Magyarországon a “fenntartható ház” kritériumrendszere, fenntarthatók-e a passzívházak? Nem kérdéses, hogy az épületeink energiafogyasztását radikálisan csökkenteni kell. Nagyon kézenfekvőnek tűnik, hogy az európai mintákat követve, a rendkívül alacsony energia igényű passzív ház technológiát átvegyük és széles körben alkalmazzuk Magyarországon is.

Építészeti Fesztivál a Párizsi Magyar Intézetben
Radványi György a párizsi építészeti fesztivál (lásd. A Szcéna és Esszé rovatokat) konferenciájának előadásaiból válogatott szövegeket. Az előadásokból kiemelt gondolatok és idézetek alapján az Utóirat olvasói szinte a tudományos esemény részeseivé válhatnak.