Utóirat

Az alábbi írás célja, hogy összefoglalja az Egyesült Államokban az elmúlt néhány évtizedben a városi közterek jelentéséről, jelentőségéről és megfelelő kialakításáról született társadalomtudományos munkák egy részét. Az írás a köztér meghatározásának nehézségeivel és néhány definíciós kísérlettel kezdődik, majd rövid áttekintést ad a közterek formáinak és funkcióinak…

Ha társadalomtudósok tanulmányozzák a köztereket, akkor rendszerint egy-egy konkrét helyről gondolkodnak, s azt firtatják, mitől épp olyan, amilyen; és mit tesz, azaz adott formáival, elrendezésével hogyan hat az emberek tevékenységeire, sőt a társadalmi-történeti változásokra. Lévén a köztér tárgyak és emberek, jelek és viselkedések, természeti viszonyok…

Fontos kötetről van szó, hiszen a tanulmányok olyan kérdéseket vetnek fel, amelyekről hosszú évek óta nem sikerült a szakma gyakorlóitól ilyen összegyűjtött formában leírt véleményt olvasni. Ez a kötet egy lépést is jelenthet előre a pozitív irányú változás útján, hiszen módszereket, szervezeti változásokat javasol, tervezési szisztémákat vázol fel…

A Szépművészeti Múzeumban januárig látható a Nuda Veritas. Gustav Klimt és a bécsi Secession kezdetei 1895–1905 című nagyszabású kiállítás, amely a bécsi Albertina és több nemzetközi gyűjtemény anyagából válogatva feltárja a bécsi szecesszió stílusművészetének kialakulását, első periódusát és a korszak néhány kiemelkedő művészeti eseményét.

Bécs kulturális életét hosszú időkre meghatározta az a bőséges történeti forrásból ismerhető botrány, mely Gustav Klimt fakultásképei körül robbant ki. Mivel a képek körüli vitát túlnyomórészt férfiak folytatták egy férfi által készített műről, ezért mintaszerűen követhető benne, milyen volt a nemek rendje a századfordulón. A Klimt művek körüli botrányban sem érintettek…

A folyóirat szerkesztősége körlevélben kereste meg a magyar kulturális, tudományos és társadalmi közélet neves képviselőit, hogy mondják el véleményüket a kortárs magyar építészet jelenéről, feladatáról és lehetséges jövőjéről. A kérdéseket és a válaszokból egy-egy rövid részletet a lap hasábjain közöltünk, a teljes válaszok az Utóiratban olvashatók.

A Szépművészeti Múzeum térszint alatti bővítése körüli viták és események 2010 tavaszán az építészeti kommunikáció témakörének szinte minden lehetséges oldalát megjelenítették. Skardelli György opponenciájának egy részletét a 2000. május végén a Tervtanács elé kerülő újabb, átdolgozott tervváltozatról a folyóiratban közöljük, a teljes szöveg az Utóiratban olvasható.

A Múzeum Café 2009/2010. december-januári száma több írásban is foglalkozik a Szépművészeti Múzeum tervezett bővítésével. Pro és kontra érvek, a tervezőkkel és a hivatali vezetőkkel készített interjúk, hosszabb-rövidebb vélemények szólnak a téma kapcsán városképről, Budapest jövőjéről. Ezekből az írásokból idézünk néhány részletet.

Sok gond és kevés munka jut manapság a magyar építésztervezőknek. Az építőipar folytatódó recessziója, a gazdasági visszaesés mögött az építészeti tervezési piac ugyan ilyen, vagy annak számait még inkább meghaladó szűkülése húzódik meg. Van idő és energia kitekinteni, másfelé nézni, mások munkáit értékelni, pályázatokon részt venni.

A Szépművészeti Múzeum aktuális történetéhez kívánkozik az a 2004-ben született kiállítási koncepció is, amely az – egyelőre fel nem újított – Román Csarnok „beépített történelmét” emelte ki. A tervezett, de végül meg nem valósult tárlat olyan pusztulás-képre koncentrált, melyben a tudatosságnak, az emberi szándéknak döntő szerepe van.

Az elmúlt időszakban a Műszaki Egyetem aulájában volt látható a hosszú ideje tartó elzártságából ébredő hatalmas Budapest-makett. Megtekintése mellett azon is el kellett gondolkodnunk, hogy hol helyeznénk el a makettet, és mit kezdenénk vele, ha sikerülne megmenteni az újraaltatástól.