A 2010 őszén Tallinnban megrendezett kiállítás az észt-magyar építészeti, iparművészeti és design kapcsolatok 20. századi történetéről az első kísérlet volt arra, hogy a térben távoli, történetében és céljaiban közeli két kultúra kapcsolódásait és további lehetőségeit jelezze. E kapcsolatok kezdetei a 19. század második harmadára, a modern magyar kultúra és gazdaság…
Utóirat
Árvíz és újjáépítés
2010-ben az árvíz súlyos károkat okozott Borsod-Abaúj-Zemplén megye több településében. A legnagyobb károk Felsőzsolcát sújtották, ahol vályogház és vertfalu házak közül 173 összedőlt, további 28 épület életveszélyessé vált. Az újjáépítés folyamatáról, az árvíz településrendezési hatásairól ír a város 2010-ben leköszönő főépítésze.
3D lézerszkennerek alkalmazása műemléki felmérésekben
Számos tanulmány foglalkozik a 3D lézerszkennerek lehetséges használatával és szerepével a műemlékvédelemben, ami nem csak elméleti rekonstrukciók készítését jelentheti, de pl. ipari közegben, a közművek feltérképezését és kockázatbecslését is segítheti. Ezek a kutatások hangsúlyozzák, hogy a 3D lézerszkenner azon rendelkezésre álló eszközök egyike, melyek…
Fekete dobozok
A Félelem a fekete dobozban kiállítás a Trafó Galériában igen sokrétűen mozgósítja a black box metaforát. Elektrotechnikáról, informatikáról és aviatikáról ugyan nincs szó, de az elme és a társadalom mentális és valós terei elég markánsan megjelennek benne. Molnár Edit és Marcel Schwierin kurátori koncepciójában nemcsak a „félelem százada” és a „terror évtizede” tárul fel…
Föld és Ember passiója
A passzionista rend teológiai megújulásának korszakát éli. Az ember élhető környezetéért folytatott harcot Bibliától inspiráltan felvéve ezúttal építészeti kérdésekben is állást foglalt. Torontóban templomot szenteltek az Istennek tetsző természetnek. A passzionista rendet a piemonti eredetű Paulus a Cruce alapította 1747-ben.
A komplexitás szépsége
A fraktálok állítólag forradalmasították a tudományt, nem csak a természet-, de a társadalomtudományokat is, miközben olyan hangok is hallatszanak, melyek szerint a fraktálok jelentősége némiképp túl van dimenzionálva. A tört-dimenziójú, önhasonló matematikai (geometriai és halmazelméleti) objektumok ismeretelméleti „súlya” azonban igen nehezen mérlegelhető…
Rémségek kicsiny boltja
A stratégiai szemléletű integrált városfejlesztés (rugalmas, integrált szemléletű fizikai és tartalmi tervezés, fenntartás és működtetés rendszere) olyan eszközrendszert kínál, amelyet idehaza az integrált városfejlesztési stratégiákon keresztül ismert meg az építész társadalom – talán nem akkor, nem úgy és nem olyan előkészítettséggel, ahogyan szükséges lett volna…
Utópia és pragmatizmus
Yona Friedman kétségtelenül a 20. század második felének egyik legnagyobb hatású építészeti gondolkodója. A Mobil Építészet Kutatócsoportjának megalapításától kezdve az űrváros koncepcióján keresztül a shanghaji hidak rajzaiig, Friedman életművében számos olyan forma és gondolat szerepel, amelyek évtizedeken keresztül megtermékenyítően hatottak…
Egy kiállítás hátteréhez
A Mobil építészet – Budapesten kezdődött című kiállítás 2010 őszén a magyar származású, Párizsban élő Yona Friedman életművének új darabja lett. A Trafó galériájába készült installáció Friedman életművének egyik legismertebb darabját, az ötvenes években megszületett Ville Spatiale koncepcióját budapesti helyszínen vázolta fel.
Újragondolt kommunikáció
A Kitchen Budapest 2010 nyarán meghirdetett egy workshopot Az építészeti kommunikáció újragondolása címmel. A workshop végül elmaradt, pedig sokak (köztük a MÉ szerkesztőségét is) érdeklődését felkeltette a cím. A felhívásban az is szerepelt, hogy a cél egy alternatív ötletpályázati eljárásforma kidolgozása lenne.
Épületkutatás és építészeti munkák történeti épületeken
A történeti épületek, mint a városszövet és a vidéki táj meghatározó elemei sokrétű információt sűrítenek magukba: műszaki, térképzési, használati jellemzőik mellett építészet-, társadalom- és kultúrtörténeti „adathordozók” is, egyéni, helyi és országos történetek, emlékek kapcsolódási pontjai. Ezeket az adottságokat a használók, a várostervezők és az építészek időről időre…
A design egy gondolkodásmód…
Az a jelentőség, amit az elmúlt évtizedekben a kiállítások kaptak az építészeti diskurzusokban, nem egyszerűen az építészeti kommunikáció intézményeinek szerkezetváltozását jelzi, de azt a folyamatot is, amelyben a szakma új szerepeket vállal, újrapozicionálva magát az átalakuló társadalmi-gazdasági-politikai kontextusban.