Lajta Béla emlékkiállítás, 2010. október 11 – február 11.

Szöveg: Haba Péter

Lajta béla Virtuális archívum: http.//lajtaarchiv.hu

A Budapest Főváros Levéltárában rendezett Lajta Béla-kiállítás elsősorban figyelemfelhívás. A teljeskörű adatgyűjtési munkával előkészített tárlat ugyanis a rendkívüli jelentőségű életművet először mutatja be nagyszámú eredeti dokumentum segítségével, mind a tervezői tevékenység, mind az életút személyesebb vonatkozású emlékei tekintetében. Ezzel a kiállítás felszínre hozza Lajta művészetének azokat az aspektusait, melyek eddig kevéssé álltak a figyelem középpontjában, vagy csak alig voltak ismertek. Szembesít mindez azzal is, hogy a tudományos kutatás előtt még jelentős mennyiségű munka áll Lajta építészetének teljes feltárásával, művészettörténeti helyének pontos meghatározásával kapcsolatban, s hogy a máig egyetlen magyar nyelvű monográfia által felvázolt művészportré átfogó revízióra szorul a benne foglalt – jelentősen bővítendő – adatokkal együtt.

Csáki Tamás kurátor és munkatársai az építész halálának kilencvenedik évfordulója alkalmából arra vállalkoztak, hogy a sajnos jelentős részben elpusztult és szétszóródott, ám fantasztikusan sokrétű hagyatékot rendszerbe szedjék és nagyvonalú válogatását nyújtsák – rámutatva az életmű kutatásának lehetséges irányaira, fontosabb témaköreire, ugyanakkor azt is lehetővé téve, hogy a szélesebb közönség számára minél több nézőpontból befogadható legyen Lajta Béla művészi világa. A köz- és magángyűjteményekben fellelt tervek, rajzok, fotók, műtárgyak, kéziratok ugyan töredékes képet adnak Lajta Béla építészetéről, de megmutatják azt az elmélyült és szerteágazó, mégis következetes szellemi utat, mely ennek az alig húsz éven át tartó alkotótevékenységnek az alapjául szolgált. A személyes inspirációkon, az Európában és Észak-Afrikában tett utazások élményein, a századelő új nyugat-európai építészeti törekvéseinek tanulmányozásán túl ráirányítja a figyelmet a Lajtát körülvevő személyes tárgyi környezet jelentőségére is – az építész magángyűjteményében kalotaszegi tárgyak vagy felvidéki hímzett főkötők éppúgy megtalálhatók voltak, mint zsidó vallási régiségek vagy középkori keleti kerámiatöredékek, de még egy afrikai ősszobor és Egry József egy pasztellképe is. Külön egységet képez az a fényképgyűjtemény, melynek darabjait Lajta utazásai során vásárolta – a fotók azonban nemcsak építészeti emlékeket ábrázolnak: feltűnnek rajtuk ornamensek, szobrok, falfestmények, iparművészeti tárgyak is.

A kiállításon látható tervanyag, illetve az egyes épületekhez kapcsolódó egyéb rajzok, ornamentika-tervek, mintaképek, dokumentumok révén szinte lépésről lépésre végigkísérhető, miként szegődik Lajta pályája elején a lechneri törekvések hívéül, majd miként szakad el attól, hogy kialakíthassa egészen sajátos formálásmódját, hogyan jut el a Vakok Intézete (1905-1908) és a pesti Chevra Kadisa Szeretetháza (1907-1911) építészeti világához. Az egymás mellé állított tervek és különféle tervváltozatok finoman érzékeltetik azt a folyamatot, ahogy az építész utolsó korszakában kiérleli törekvéseit, ahogy mind lakonikusabb formákat hoz létre a Fővárosi Felső Kereskedelmi Iskola (1909-1913) és a három 1911-1912-ben tervezett bérháza (Népszínház utca; Szervita tér; Rákóczi út) megalkotása során. Az egyes művekhez kapcsolódó dokumentumok és rekvizitumok a megrendelőknek azt a szellemi környezetét, illetve a művek megszületésének azokat a személyes vonatkozásait is megvilágítják, mely az életmű értelmezése szempontjából is alapvető jelentőségűnek bizonyul.

A kiállítással egyenértékű az az igényesen megszerkesztett virtuális archívum, mely gazdag kép- és dokumentumanyagot tesz közszemlére, s célja, hogy a szétszóródott hagyaték, az életmű fellelhető tárgyait, képi és írásos emlékeit az internet segítségével összegyűjtse, és egy jól áttekinthető, kereshető rendszerben tárja elénk. „Helyt akar adni egyúttal az építésszel és műveivel foglalkozó kutatás új eredményeinek, a Lajta-épületekkel kapcsolatos eseményekről szóló tudósításoknak. Számít az építészettel, annak történetével akár hivatásból, akár kedvtelésből foglalkozó látogatók figyelmére, megjegyzéseire” – írja a www.lajtaarchiv.hu.