Merényi György: Zsolnay építészeti kerámia az Osztrák-magyar Monarchia korában
Vince Kiadó, Budapest, 2015, 232 oldal

Szöveg: Pálinkás Edit

A pécsi Zsolnay gyár maradandó nyomot hagyott Közép Európa historizáló és szecessziós építészetén, hiszen az építészet megújítására kikísérletezett építészeti kerámia anyag, a pirogránit létrehozásával színekben gazdag épületek megszületését segítette, inspirálta. A budapesti épületeket – köztük Lechner Ödön korszakos alkotásait – Mattyasovszky Zsolnay Tamás munkájában tekintheti át az érdeklődő. Ezt folytatja és egészíti ki Merényi György frissen megjelent könyve, amelyben közel százhúsz épület adatait kutatta fel és gyűjtötte össze. A kötetben korabeli dokumentumok, archív és jelenkori fotók illusztrálják az egyes emlékek leírását. Az épületek a könyv végén utódállamok és építészek szerint rendezve, táblázatban is áttekinthetők. Az ismert köz- és magán épületek mellett kevésbé ismert példák is bekerültek a kötetbe, mint a szarajevói régi városháza, a belgrádi Moszkva Hotel, vagy a trencsén-teplici fürdőépület orientalizáló burkolatával. Először kerültek egy csoportba a bécsi épületek, közülük a legjelentősebbek az Equitable Biztosítótársaság belvárosi központjának gazdag belső burkolata, az egykori Polyklinika homlokzata, a Portois és Fix üzletház, vagy a Zacherl gyár különleges orientalizáló homlokzata. A korabeli világkiállítások épületeinek is külön fejezetet szentel a szerző. A könyv az építészeti kerámia gyártásába is betekintést nyújt, valamint bemutatja azokkal az építészeket, szobrászokat és kézműveseket, akik tervezték és létrehozták azokat. Függelékében a család tulajdonában megmaradt gyártmánykatalógusokba is bepillanthatunk.