A historizmus mestere
Dr. Pilkhoffer Mónika: Lang Adolf építész munkássága. TERC, Budapest, 2017, 216 oldal
Szöveg: Jeney András
Pilkhoffer Mónika a Pécsi Tudományegyetem történész képzettségű adjunktusa, akinek neve építészettörténészként régóta ismert. Első nagy terjedelmű monográfiája 2004-ben jelent meg Pécs századfordulós építészetéről, ezt néhány éven belől két másik, szintén Pécs építészetével foglalkozó kötete követte. Legújabb munkája Lang Adolf (1848–1913) historizáló életművét dolgozza fel, amelyhez az építész két pécsi középületének (Városháza, Nemzeti Színház) kutatásából indult ki.
Lang, noha Hágától Bukarestig Európa-szerte találhatók művei, magyarnak vallotta magát. Legtöbb műve itt valósult meg, építészként és építési vállalkozóként is tevékenykedett, felesége is magyar volt. Lang az első magyarországi tartózkodása idején (1873–1878) csak Budapesten alkotott. A szerző precízen bemutatja a korábbi – nem túl számottevő – Lang kutatásokat és felhívja néhány abban szereplő pontatlanságra a figyelmet, illetve végigveszi a meglehetősen szűkös forrásokat. Az életrajzi fejezetben a prágai születésű építész német és zsidó őseiről olvashatunk, iskoláiról, és arról, hogy a nagynevű bécsi építésznél, Heinrich Ferstelnél tanult, aki később többször tanári katedrát szerzett számára. Pilkhoffer megemlíti a művész gyakori költözködéseit a kollégájával Steinhardt Antallal való társulást, de azt is, hogy építészük sok negatív kritikát kapott a kortársaktól.