A Nemzeti Építészeti Múzeum jövője

Interjú: Götz Eszter

13. sz. pályamű – Philaemon 2003 Kft.,
tervezők: Farsang Zsolt, Bolla Ákos, Berkeczi István, Molnár G. Levente, Bodnár Viktor

Építészeti Múzeum mindeddig csak gyűjteményi formában létezett Magyarországon. Az idei ősszel lezajlott Múzeumi Negyed ötletpályázat részeként végre körvonalazódik egy önálló kiállítóhelyekkel, kutatóközponttal, tudományos bázissal és rendezett gyűjteményépítéssel teljes építészeti központ megvalósítási terve, ami a mostani elgondolások szerint 2018-ban készülhetne el. Az Építészeti Múzeum gyűjteményét addig egy raktárban őrzik. Erről az átmeneti helyzetről kérdeztük Sáros László György DLA-t, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnökét, valamint Winkler Barnabást, a rendszeres építészettörténeti kiállításokat bemutató HAP Galéria vezetőjét. Az interjúhoz illusztrációként a 2013 őszén lezajlott nyílt ötletpályázat általános látványterveiből válogattunk, melyek a Múzeumi Negyed épületeinek elhelyezésére tettek javaslatot.

– Mit lehet tenni az Építészeti Múzeum ügyében addig is, amíg nem épül meg a Városligetben? 2018-ig kutatható biztosan nem lesz, gyarapodni nem fog.

Sáros László György: – Addig gyaníthatóan nem. Hogy nem gyarapodik, azt nem állítom, de jó érzéssel befogadni életműveket, könyvtárakat, tervtárakat az épület elkészültéig nem fog tudni. De ne feledjük, hogy Magyarországon sosem volt olyan építészeti múzeum, ami akár csak megközelítette volna az ideális helyzetet.

– Kétségtelen, de eddig legalább, mint gyűjtemény használható volt: kutatásra és kölcsönzésre alkalmas, kereshető, egyszóval létező gyűjtemény volt, mindaddig, míg egy zárt raktárba nem került.

S. L.: – Soha ilyen közelségben nem volt még a múzeum megvalósulása. Eddig központilag sem pályázat, sem koncepció, sem lehetőség nem volt, ez most először történt meg, ezt nagyon fontos hangsúlyozni.

– Régóta fájó hiányról beszélünk. A szakma többször is javasolt különböző helyszíneket, volt szó az egykori Divatcsarnok, ma Párizsi Nagyáruház épületéről és még számos más helyszínről a városközpontban, de soha semmi nem történt.

S. L.: – Valóban, most utoljára a Domus Áruház merült föl, de eddig soha nem állt a koncepciók mögött egy elhatározás, ami anyagi források biztosításával megtámogatta volna a gondolatot. 2012 nyarán létrejött egy szakmai program, ezen sokan dolgoztak, jómagam is – érdemes lenne felsorolni itt a koncepció előkészítőinek nevét: Borsos András, Bugár Mészáros Károly, Czéh Judit, Csontos Csaba, Chappon Miklós, Dulácska Zsolt, Eleőd Ákos, Ertsey Attila, Fekete György, Finta József, Göde András, Jámbor Imre, Kálmán Ernő, Mányi István, Ritoók Pál, Ulrich Tamás, Vukoszávlyev Zorán –, és igyekeztek tényleg mindent belevenni, ami egy ilyen témájú múzeumnak dolga, feladata, kötelessége és lehetősége lehetne. Tartok tőle, hogy ha minden jól megy is, ezt a rendkívül komplex programot még akkor sem fogja tudni kiszolgálni a leendő múzeum. Nem is múzeumot, hanem egy építészeti központ programját dolgozta ki az előkészítő bizottság. Ilyen pedig, végképp nincs.