FUGA, november 18.

A minden év november 18-án, a városegyesítés évfordulóján, azaz Budapest születésnapján átadott elismerés célja, hogy elősegítse az új értékek teremtését, a hagyományos értékek megőrzését, az építészeti és környezeti kultúra fejlődését. A hagyományokat követve az idén is a FUGA-ban rendezték az ünnepélyes díjátadót.

A pályázaton olyan, Budapest közigazgatási területén található alkotások vehetnek részt, amelyek Budapest építészeti arculatát vagy egy városrész használatát, megjelenését javítják. Az alkotás lehet megvalósult új, illetve rehabilitált épület, építmény, közterület, belső tér. Az idei évben a bíráló bizottság tagjai: Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes (elnök), Erő Zoltán, Bardóczi Sándor, Csapó Balázs, Brenner János, Félix Zsolt, Anthony Gall, Soltész Noémi. A beérkezett 24 érvényes pályamű közül a zsűri egy kiemelkedő építészeti minőségű alkotás részére Budapest Építészeti Nívódíja és öt magas építészeti minőségű alkotás részére Budapest Építészeti Nívódíja Dicséret elismerés adományozására tett javaslatot. Az alábbiakban a zsűri zárójelentéséből közlünk részleteket.

Vizafogó Park, fotó: Hajdú József

Budapest Építészeti Nívódíjat kapott:
Vizafogó Park és Pavilonépület (parktervezők: Hómann János, Pécsi Máté – Objekt Tájépítész Iroda, a pavilonépület tervezői: Nagy Csaba, Pólus Károly – Archikon Építésziroda
„A XIII. kerületi Vizafogó lakótelepnek és a Göncz Árpád Városközpont közé ékelődő területrészének izgalmas és hányattatott története van. Nem is olyan régen itt még iparvágányok sorakoztak, az ipari múltból azonban már csak a vágányokat kísérő indóház épülete maradt meg. A környék dinamikusan városiasodik. Nem nagyon van arra példa, hogy egy kerületi önkormányzat saját elhatározásából egy beépítésre szánt telekből közparki területet hozzon létre. Itt ez mégis megtörtént, és mert ez a környék nagyszámú lakosságának jelent hatalmas életminőségbeli változást, a zsűri nagyon magasra értékelte és üzenetértűnek fogta fel. A telek parkosításával kialakított tó, a tóparti pavilonépület (amely közvécét üzemeltet) kerítéssel zárt, éjjel nem látogatható, ezáltal az angol square-rendszerhez hasonlatos üzemeltetés, a jól megválogatott növényzet, a talajkutas öntözési rendszer és a közösségi szondázással kialakított közparki funkciók olyan tájépítészetileg és építészetileg is jól megformált oázist hoztak létre a városi dzsungelben, amely jobb hellyé teszi és felértékeli a Vizafogó területét. Az ipari rendezővágányokból beépítésre szánt területté, majd közparkká alakuló terület olyan tanmese, amit Budapest szívesen és büszkén mesélhet el bárkinek, s ami tervezőinek és megbízóiknak is a becsületére válik.” (lásd: MÉ 2022/4)

Dicséretben részesült:
Attila 99 Loft apartmanház (tervezők: Dékány Tibor, Hatvani Ádám)
„Az Attila úti együttes különös keveréke a polgári lakóháznak és az indusztriális hangulatú loft-háznak. Ez a többszínűség nem új, már Györgyi

Attila 99 Loft, fotó: Hlinka Zsolt

Dénes 1937-es épülete is ötvözte a lakóházat az irodaházzal és a trafóházzal. Az Elektromos Művek épülete jól besimult az Attila úti térfalba, pedig a mimikrijét megtalálni nem lehetett könnyű. Az épület idővel funkcióját elvesztette: a trafóállomást a budapesti elektromos hálózat gyökeres átalakítása tette feleslegessé, a számítóközpont pedig az informatika fejlődése révén vált idejét múlttá.
Gondolhatnánk, hogy könnyed ujjgyakorlat lehet egy kiüresedett épületváz felhasználásával luxuslakásokat kialakítani, azonban nem ez volt a helyzet. Az eredeti térrendszer adottságai összetett feladatot adtak, a korabeli lépcsőházak és felvonók pozíciója, az eltérő emeletmagasságok és a meghatározó szellőzőkürtők között jól működő épületet kialakítani nem kis kreativitást igénylő feladat volt. Szerencsére a nagyvonalú program is lehetővé tette a lakások nagystílű térstruktúrájának kialakítását. Jó döntésnek bizonyult a földszinten az étterem hátra húzása is, így még a Bugát lépcső parkja is új elemmel gazdagodott. Különleges feladatot jelentett még az épület ipari jellegű nyílászáróinak átértelmezése…” (lásd MÉ 2021/6)

Kozmo Hotel

Dicséretben részesült:
KOZMO hotel és társasházi lakások az egykori Józsefvárosi Telefonközpont épületében (tervezők: Draskóczy Gergely, Mészáros Gabriella)
„A volt Józsefvárosi Telefonközpont építésekor mind eredeti funkciójában (kommunikációs technika), mind szerkezetében (korai példa a vasbeton használatára) rendkívül modern volt, formavilágában pedig az eklektika és a szecesszió határán mozgott. (…) Az épület környéke, beleértve a közterületeket, rehabilitációt igényel, amit a sikerült újrahasznosítás talán „urbanisztikai akupunktúra” jellegével el tud indítani. Az épület nagy részét a szálloda foglalja el, az eredeti bejárattól az újonnan épített, acél-üveg szerkezetű recepciót akár gyalog, akár – a kofferok kirakodásáig – gépjárművel lehet megközelíteni.

A műemlékvédelmi igényesség a részletekig – mint például a nagyvonalú főlépcsőház kerámia-burkolatának helyreállítása – kiterjed. Egy később beépített födém elbontásával az udvarra néző nagyvonalú vendéglátó helyiség kialakítása vált lehetővé. Komoly műszaki kihívásnak bizonyult a pincébe került wellness-egység elhelyezése. Városfejlesztési szempontból ígéretes beavatkozás történt, jól sikerült a későbbi átalakítások során szinte reménytelenül összevissza átépített épület alaprajzi letisztítása, az eredeti állapothoz közelítése.”

Dicséretben részesült:
Bakáts tér és a csatlakozó utcák felszíni rendezése (tervezők: Steffler István, Szloszjár György)
„A Belső-Ferencváros ikonikus tere régóta várt a megújításra, ennek pénzügyi keretét a főváros TÉR_KÖZ pályázata biztosította tetemes kerületi önrésszel. A tér átalakítását célzó terv számos változatot élt meg, éles viták kereszttüzében edződött végleges formába, ahol harcolt egymással a parkolási, forgalmi, forgalomcsillapítási, zöldítési és reprezentációs igény. A végleges és megvalósult tervek kevesebb reprezentációt (elmaradt a sokáig ide tervezett szökőkút), jelentősebb forgalomcsillapítást és több zöldet tartalmaznak, amely összességében nyugodtabbá, bájosabbá, humanizáltabbá és utcaképében is magas esztétikai minőségűvé varázsolják a helyszínt. A járdafelületek klinkertéglát idéző képe egyfajta egyedi arculatot, keretezést is kölcsönöz a térnek és a Bakáts utcának…”

Bakáts tér és környéke rendezése

Dicséretben részesült:
A15 villa (tervezők: Fazekas Katalin DLA, Vilics Árpád)

A15 villa, fotó: Danyi Balázs

„A Zugliget felett magasodó dombon a villa elrejtőzött. Nem mutogatni akarja magát, hanem arra figyel, hogy a legszerényebben foglalja el azt a kilátóhelyet, ahonnan a Jánoshegyi kilátóra nyíló hasadékban az egyetlen épület a kilátó maga. A többi erdő és erdő – Budapesten valószínűleg nem sok ilyen helyet találunk. A ház tömege szinte észrevehetetlen. Az átlátások, a könnyed, jelzésszerű előtető, a külső és a belső terek rafinált kapcsolatainak köszönhetően a tömeg elveszíti a jelentőségét – a figyelem a terekre és a térkapcsolatokra, az átjárókra és a lépcsőkre koncentrálódik. (…) Az épület egésze harmóniát sugall: telepítése, térfoglalása, visszafogottsága példaértékű…” (lásd MÉ 2022/1)

Dicséretben részesült:
Budafoki Zöldike Tagbölcsőde (tervezők: Nagy Csaba, Pólus Károly)
„A Tétényi fennsík délkeleti lejtőjén épült fel Budafok-Tétény Önkormányzat három egységből álló Zöldike Tagbölcsődéje. Az épület nyers, vakolt falaival és zöldtetőjével nem akar kitűnni környezetéből, a táj részeként definiálja magát, közelebbről nézve pedig egy teljes mélységéig átgondolt külső és belső térsor tárul fel, ahol az épület minden majdani használójára szeretettel gondoltak a tervezők. A pavilonos, csoportszoba-párokra tagolt elrendezés a nagy épületet kisebb tömegekre bontja, így az jól illeszkedik a környező családi házak léptékéhez. A tagolt tömeget egységes, a tereplejtést követő, extenzív zöldtető fedi, amely a csoportszobáknál, a hangsúlyos hel

Zöldike Tagbölcsőde, fotó: Danyi Balázs

yeken megtörik, körülölelve a hozzájuk tartozó játszóudvarokat, árnyékot és esővédelmet biztosítva. Az ablakok mérete és magassága változó, sokukat a gyermekek méreteihez igazították, amelyek így a homlokzatot játékossá alakítják. Ezt a játékot folytatják a telek alatt található pincerendszer vasbeton kútgyűrűkből készült szellőzőkürtői, ezeket a tervezők belefoglalták a kompozícióba: a körökkel átlyuggatott mesebeli kémények az épület és a kert részeivé válnak. A racionális alaprajzi elrendezéshez érzékeny belsőépítészeti koncepció párosul: a színek és természetes fafelületek nagyon visszafogott pasztell árnyalatokban jelennek csak meg a világos terekben, nincsenek felesleges gesztusok. A gondos, a nagy egész mellett minden részletre kiterjedő tervezői attitűd követendő példát állít a kisgyermekeknek szóló terek jövőbeli tervezői elé.” (lásd MÉ 2022/5)