Balatoni Múzeum, 2011. június 5. – július 31.

Szöveg: Szegő György

Kós Károly (1919-1996), az azonos nevű író, építész, grafikus, könyves tudós fia a 20 század második felének meghatározó jelentőségű erdélyi magyar néprajzkutatója, muzeológusa, akinek munkássága az anyagi kultúra és társadalomnéprajz szinte minden területére kiterjedt. Nagy jövőt jósoltak neki a képzőművészet területén. Előbb mégis teológusnak készült Kolozsvárott, majd László Gyula hatására Budapesten a néprajz szakot végezte.
Az erdélyi magyar parasztság tárgyi világát funkcionálisan, történeti-táji összefüggéseiben vizsgálta, miközben kutatásai az együtt élő népek közötti természetes kapcsolatrendszerre is kiterjedtek. Muzeológusként központi- és tájmúzeumok, valamint a szabadtéri néprajzi múzeumok szervezésének, kutatóhellyé fejlesztésének elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. Gyűjtései, kutatómunkája alkalmával grafikákat is készített, melyek teljes képet adnak Erdély népéletének anyagi kultúrájáról. A rajzi és a szöveges elemzés szétválaszthatatlan mestere, majd tanára lett.
A kiállítás létrejötte és első bemutatkozása (2000. május) Hajdúböszörményhez kötődik. A teljes anyag 34, azonos formátumú 70×100 cm méretű tablóból áll, amelyet Dr. Koós Zoltán Gyűjteményéből válogattak a kiállításra.