Nyílt építészeti tematikájú pályázatot hirdet a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata

1. A pályázat tárgya, célja

Lantos Ferenc (1929–2014) pécsi születésű Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas festőművész, művészpedagógus, a Magyar Művészeti Akadémia néhai tagja, Pécs díszpolgára. Lantos Ferenc az egyik kulcsponti alakja volt a magyar geometrikus absztrakciónak. Festőként, grafikusként, köztéri zománcfrízek alkotójaként, porcelán dísztárgyak tervezőjeként egyaránt ismert, szisztematikusan építkező életművével összhangban végzett művészetpedagógia tevékenysége több egymást követő generáció gondolkodását határozta meg. Művészeti tanulmányait Pécsett, Martyn Ferencnél kezdte, akit első mesterének tekintett, majd rajztanári diplomájának megszerzése után (1952) a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. A Pécsi Művészeti Szakközépiskolában ő indította el a művészeti oktatást, tanítványai közé tartoztak az 1969–70 körül szerveződő újkonstruktivista és konceptualista kör, a részben általa alapított Pécsi Műhely tagjai.
Lantos Ferenc képzÅ‘művész Pécs 20. századi művészeti világának egyik legjelentÅ‘sebb alakja. Festészeti munkássága az 50-es években „látványfestészetbÅ‘l” indult, és a 60-as években jutott el az absztrakciókig. Hatással voltak rá a nemzetközi geometrikus művészet törekvései. A 80-as években készített izgalmas szitanyomatain láthatóak elsÅ‘ként a felületi átfedésekkel megalkotott kísérletei. Variációs rendszereinek alapsémája egy négyzetháló, melyben körívek és egyenesek átmetszései hoznak létre ismétlÅ‘dÅ‘, színekkel kitöltött felületfelosztásokat. A struktúrák elforgatásai és egymásra vetítései „interferenciákat” hoztak létre. Munkáiban mindig az organikus formákban felismert matematikai törvényszerűségeket (pl. Fibonacci-sorozat, ill. aranymetszés) is hangsúlyozta. Alkotásai többnyire olajjal, akrillal készültek, de a tűzzománcot is szívesen alkalmazta.
A 70-es évektÅ‘l kezdve foglalkozott a sűrű, többnyire vízszintes párhuzamos vonalak optikai hatásával. E kísérletekbÅ‘l keletkeznek a Vibrációk (1952) míg a párhuzamosok sávokká és egymásra épülÅ‘ faktúrarétegekké bÅ‘vülése, bevallottan zenei struktúrákhoz vezet (Vonalnagyítások, 1979–1985; Szólamok, 1992; Hangzások, 1996). Majd a függÅ‘leges-vízszintes, derékszögű négyzetháló szerepe egyre jobban háttérbe szorul, különbözÅ‘ szögeket bezáró ferdék metszik át a felületet, a szabályos motívumok felaprózódnak, a geometria szubjektív, pasztózus, expresszív faktúrával keveredik. Az utolsó években Lantos felszabadult, színpompás „eklektikához” jutott el anélkül, hogy korábbi intellektualizmusát feladta volna. (wikipédia)
Lantos Ferenc a 70-években későbbi feleségével, Apagyi Mária zongoraművésszel elindított egy akkoriban még szokatlannak mondható interdiszciplináris iskolát. Ennek lényege, hogy a diákokat zenei, és képzőművészeti szakterületeken átívelő gondolkodásra tanították, buzdították, mellyel a tanítványok egyfajta komplex világlátásra tettek szert. Tanítványaik közül többen lettek tanárok, zeneművészek, képzőművészek, építészek.
A pályázat célja egy olyan épület tervezése, ami Lantos és a természet erős kapcsolatát egy épületben megformálva, természeti, környezeti utalásokkal, viszonyokkal mutatja be és méltó emléke lehet a pécsi kötődésű művésznek. Az ötletpályázat alapja lehet a későbbiekben ténylegesen megépülő múzeum tervpályázati kiírásának.
Lantos mindent a természetből eredeztetett, minden arányt, léptéket a természet sejtjeiig lebontott, majd a saját belső rendszerében átértelmezve építette vissza képekké, szavakká, gondolatokká, tettekké. Rendkívül fogékony volt a természet ritmusára, a zenében is fellelhető arányokra. Ez az organikus szemlélet és a szakadatlan kísérletezni vágyás volt az alapja minden művének. Ezt a szellemiséget kell tükröznie az építendő épületnek, ezzel a lélekkel kell megtölteni a házat.
A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata, a részletes tervezési programnak virtuális helyszínt nyújtó Pécs Város Önkormányzata nem kapcsolja jelen felhívást bármely további tervezéshez, kivitelezéshez, vagy közvetlen megvalósítás céljához.
 

2. A tervezendő létesítmény elhelyezésének helyszíne

A helyszín Pécs egyik fontos helyszíne, a belváros és a kulturális negyed tengelyében van, a kulturális sodrásba az épület beillesztése kívánatos. A Lantos Múzeumot a Zsolnay Vilmos és a Lánc utca sarkán található 4725 m²-es telken tervezzük elhelyezni. Beépítési előírásokkal nem korlátozzuk a pályázók ötleteit. Tehát a beépítési mód, az épületmagasság a pályázó döntése, a tervezett épület megépíthetÅ‘sége nem bírálati szempont.
A mellékelt helyszínrajzon irányadónak kell tekinteni:

• a telekhatárokat
• a rendelÅ‘intézet gyalogos megközelíthetÅ‘ségét jelzÅ‘ „fekete pöttyös” vonalat
• a telek környezetében jelölt zöldfelületet

A Lánc utca és a Zsolnay út kereszteződéséből a Mecsekre a rálátást meg kell tartani.
A belvárosi terület gyalogosan, kerékpárosan és autóval jól megközelíthető. A környéken található a Kodály Központ, a Tudásközpont, a Zsolnay Kulturális Negyed, és Pécs főutcája, a Király utca. Ezek hatásaira figyelemmel kell lenni!
 

3. A pályázat jellege és a pályamű tartalma

A pályázat jellege: ötletpályázat, tanulmányterv
A pályázat célja nem a továbbtervezésre legalkalmasabb tervező kiválasztása, hanem a végleges tervezési program összeállításához felhasználható innovatív építészeti ötletek, javaslatok beszerzése. Ennek értelmében a kiírót nem terheli a díjazásban részesülő pályamű(vek) szerzőjével (szerzőivel) való, a további tervezési feladatra vonatkozó szerződéses megállapodás kötelezettsége.
A pályázónak az alábbi munkarészeket kell benyújtani:

• beépítési javaslat, helyszínrajz javasolt lépték 1:500
• a funkcionális egységek, közlekedési létesítmények (gyalogos útvonalak, parkolók) zöldterületek és egyéb a pályázó által javasolt elemek elhelyezésével
• a múzeum vázlatterve (alaprajz, metszetek, homlokzatok) javasolt lépték 1:200

• látványok tetszÅ‘leges technikával

A pályázatokat egy példányban, maximum 2 db, 70×100 cm-es álló helyzetű kemény habkartonra kasírozott tervlapon, valamint a tervlapokat PDF formátumban tartalmazó 1 db CD/DVD digitális adathordozón kell benyújtani. A tervlapokon minden olyan rajzos és szöveges információt szerepeltetni kell, amit a megértés érdekében a pályázó fontosnak és szükségesnek tart.
 
3.1. A pályázat elkészítésekor figyelembe veendő építészeti szempontok
Elvárás, hogy az épület:

• harmonikusan illeszkedjen a környezetbe;
• vegye figyelembe a helyi építészeti hagyományokat;
• természetes anyagokat használó, egyedi hangvételű legyen;
• formavilága és konstrukciója ne legyen kitéve a gyors erkölcsi és fizikai avulásnak.

3.2. A tervezendő épület szakmai programja
A kiíró a pályázók szabadságát semmilyen módon nem kívánja korlátozni, ezért szívesen fogad minden, a pályázat célját szolgáló – akár a programtól eltérő – ötletet, gondolatot. Lényeges információ, hogy az épület (mint fórum) mindennapi életünk része legyen. Javaslatként a múzeumban kialakítandó főbb helyiségek és méretei (irányadó):

• 400-500 m² kiállítótér (120-150 db festmény állandó kiállítására)
• 150-200 m² installációs tér a Lantos életút bemutatására (videóinstalláció, fotóanyag, tanítványok munkái)
• 150-200 m² multifunkcionális tér, idÅ‘szakos kiállítások megrendezésére, kamara és jazz koncertekhez, az interdiszciplináris oktatás kihelyezett tanóráinak megtartásához.
• 6-8 db 50-80 m²-es bérbe adható alkotótér képzÅ‘művészek részére (csak csendes tevékenység)
• művészeti könyvesbolt
• kultúrkocsma, kávézó, terasz, kert
• 2 db 30-50 m²-es terem (tárgyaló), mely kisebb, fÅ‘ként művészeti témájú összejövetelekre alkalmas

A múzeum egyéb helyiségeit (mélygarázs, előcsarnok, raktárak, szociális blokkok, igazgatás, adminisztráció, közlekedők, restaurátori termek, gépészeti terek, lépcsőházak, stb.) a szakági előírások szerint kérjük méretezni.
 
A pályázatok készítésénél figyelembe veendő alapvető követelmény, hogy az objektum példamutatóan feleljen meg a legmagasabb fokú ökológiai elvárásoknak (vízkezelés, energetika, installációs rendszerek stb.)
 

4. Rendelkezésre álló keretösszeg

A pályázat útján a szakmailag megfelelő pályaművek díjazására szükséges forrás a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény XXXIV. fejezete 1. MMA Titkársága cím, 1. MMA Titkárság Igazgatása, köztestületi feladatok alcímen – a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény (MMA tv.) 4. § (2) a) és f) pontjai szerinti feladatok keretében – áll rendelkezésre bruttó 5.000.000.-Ft + járulékai – összesen 5.650.000.-Ft értékben.
 
A díjazás mértéke
A pályázók és a pályaműveik „díjban”, „elismerésben”, ill. „kiemelt elismerésben” részesülhetnek.
A pályázati felhívás alapján minden pályázó csak egyetlen pályázatot nyújthat be. Az egyes pályázatok díjazására legalább bruttó 250.000.-Ft, legfeljebb bruttó 1.500.000.-Ft összegű díjazás állapítható meg.
 

5. A pályázók köre

5.1. Pályázatot nyújthatnak be a pályázat benyújtásának időpontjában 40. életévet be nem töltött, építőművész, építészmérnök, építész, belsőépítész végzettséggel rendelkező személyek.
5.2. A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata által kiírt pályázat díjának kedvezményezettje a pályázatban megjelenítésre kerülő terv magánszemély alkotója a szerzői jog jogosultjaként, az elkészített dokumentáció jogtulajdonosaként lehet.