A Pro Architectura-díj a kiemelkedő építészei alkotás létrehozásában kifejtett építészeti-tervezői tevékenység elismeréseként a tervező építészek számára minden évben odaítélt rangos miniszteri elismerés. Az idei Pro Architectura-díjakat október 7-én, az Építészet Világnapján dr. Pintér Sándor belügyminiszter adta át ünnepélyes keretek között a Belügyminisztérium márványaulájában. A díjazott épületek 2013-ban egy-egy komplex építészeti-társadalmi kérdésre adtak magas szintű választ, az ipari örökség felvállalásától a szocialista gyermektábor újraélesztésén át a pesti belváros rehabilitációjának egy fontos állomásáig.

Zsolnay Kulturális Negyed, Pécs
Építészek: Baranyi-Csaba Katalin, Herceg László, Pintér Tamás János

„Az EKF-programok lezárása után másfél évvel a látogató végre úgy sétál végig az egykori Zsolnay-birodalom területén, hogy reggeltől estig minden szegletében eleven kulturális és közösségi életet talál. (…) A gyár egykori terjeszkedése során bekebelezte a Zsolnay Vilmos út Budapest felé eső túloldalát is, amit most látványos gyalogos-híd köt össze a negyeddel. Ezen az oldalon épült a kétszintes parkoló és az egyetemi menza. Önálló épületet kapott a Janus Egyetemi Színház. A könyvtárépület attrakciója az egykori égetőkemencékből kialakított médialabor- és olvasóterem-sor.
A terület öt bejárata egész nap nyitva áll, az egykori gyárterület épületei szabadon bejárhatók, a turizmus és az egyetem élettel tölti a kávézókat és éttermeket. Az idelátogató a Felsővámház utcai kapun kisétálva jut a Zsolnay Mauzóleumhoz, amely a negyed fölötti dombon, eredeti pompájában újult meg.
Országos, sőt EU-régiós jelentőségű a negyed fejlesztésével értékmentés és megújulás tanúi vagyunk, egy műemléki védettség alatt álló ipari környezet világszínvonalon született újjá.”
Winkler Barnabás: Győztes újjászületés-stratégia, MÉ 2012/2

Budapesti Piarista Központ „A” épület rekonstrukciója
Építészek: Golda János, Kovács Zoltán, Mészáros Erzsébet

„A tervezők az épület vezérszintjét a 2. emeletben határozták meg, ez az épület vízszintes tengelye, a kápolna, a tornaterem és az aula térsora. Az új tornaterem a belső udvar beépítésével jött létre ezen a szinten, alatta a szintén udvar helyén kialakított rendezvényteremmel (ez még nincs belakva, a tornaterem rendezvényteremként is működik). Ez az udvar helyén kialakított belső tömb, befelé dőlő, föld-szín árnyalatú betonfalaival egy földből kinövő monolitikus jel, amely az egyes korok egymásra épülésére és a folytonosságra utal. Az új épülettest el van tartva a meglévő épület falaitól, így felülről a belső terekbe természetes fény jut. A tornaterem körül hozták létre az aula terét. A kápolna megmaradt az eredeti helyén, visszakapta eredeti neobarokk díszítéseit, de tervezők újraértelmezték a belső terét. A régi szentélyt visszaalakították íves apszissá és elé nagyméretű, körbeülhető oltárhajót helyeznek majd el.”
Kapy Jenő: Harmóniában Istennel, MÉ 2011/3

Gödöllői Királyi váró rekonstrukciója
Építész: Hajós Tibor

„A jelenlegi meglévő földszinti homlokzatok nagyrészt megegyeznek az eredetivel, de a háború utáni felújítások során eltűnt a nagyobb belmagasságú középső épületrészt fedő domborúan ívelt manzárdtető (Louvre tető), a bejáratok fölött egy-egy ívelt kiképzésű fiókablakkal, és a két alacsonyabb oldalsó épületrész fedő nagy hajlásszögű egyszerű manzárdtető, mindkét oldalhomlokzat fölött három-három kisméretű manzárdablakkal, csúcsdíszekkel és díszkorlátokkal. A homlokzatokon több ízben történtek szakszerűtlen javítások, pótlások. Az épület teljes klinkertégla burkolata tisztítást (épületfelújító kvarchomok fúvást, ’fagyasztást’, folyékony oxigénnel való fújást, stb.) igényelt, a tisztítás során a meglazult részeket javítani, pótolni kellett. A korábbi szakszerűtlen felújítás során elpusztították a tagozatos lábazatot is. (…)
Tervünk a teljes körű eredeti állapotban történő helyreállítást tartalmazta. Az eredeti állapot rekonstruálható volt a korabeli képeslapok ill. fotók segítségével.”
Részlet Hajós Tibor írásából

Debreceni Egyetem Informatikai Kar
Építészek: Kovács Péter DLA, Lengyel István

„Az Informatikai Kar tömbszerű formát idéző tömege a funkcionális sávok és a köztes területek kimetsződéseiből épül fel úgy, hogy a zárt egységre szerkesztettség továbbra is fő szempontot képez. A térszerkezet magját a belső gyalogos tengelyre települő aula alkotja. Keletről tanszéki szárnyak, nyugatról oktatótermek csatlakoznak az aulatérhez, amelyek a végeken virtuális vagy funkcionális gerenda- és híd-elemekkel kapcsolódnak össze. A kimetszések logikájára épülve, a köztes térbe kerültek be az előadók. A nagyelőadó tere a föld alá csúszik, ezáltal a keleti belső udvar levegősebb, míg a nyugati oldalon az egymás fölött elhelyezett előadók szándékoltan befeszülnek a térbe.
A tervezői és ezzel szerencsésen egybeesve a megrendelői szándék is egy nyitott épület létrehozása volt. Ez nincs ellentmondásban a zárt tömegszerkesztéssel, sőt a negatív és pozitív tömegek hangsúlyosabb szétválasztása felerősíti ezt a hatást. Az át- és kiláthatóság egyben a fény jelenlétét is magában hordozza.”
Részlet Kovács Péter és Lengyel István írásából

Új Nemzedék Központ, Zánka
Építész: Krizsán András

„A szabályos ritmusban váltakozva felfelé, és lefelé fordított Y tartók egy homogén, azonos lényegű homlokzati szövetet hoznak létre. A hátrahúzott függönyfal síkjában helyenként előtűnnek zöldre, sárgára színezett üvegezett mezők. Kétségtelen a duplikált homlokzatnak köszönhetően az így újragondolt horizontális épülettest megtelik élettel, energiával.
Ez a dinamizmus teljesen új komponens. Látszatra rokonságot mutat biomorf építészeti példákkal, de más a kiindulás. Lautner vagy a most elhunyt Oscar Niemeyer szabad, lendületes vasbeton tömegformálására emlékeztet. Látványos, reprezentatív kapuzat született, amelynek mintázata végigsorolódik a teljes földszinti tömegen, szervesen integrálódva ahhoz.
Krizsán András új építészeti karaktert teremtett, az eredetiből nem elvett, hanem ahhoz hozzáadott.”
Vincze László: Zánka feléled, MÉ 2013/1