Magyar Építőművészek Szövetsége

A MÉSZ elnökei

1902–1904 Hauszmann Alajos
1904–1906 Quittner Zsigmond
1906–1909 Pecz Samu
1909–1910 Palóczy Antal
1910–1912 Lechner Ödön
1912–1915 dr. Neuschloss Kornél
1915–1917 Spiegel Frigyes
1932–1934 toronyi Fellner Sándor
1934–1937 Vidor Emil
1937–1939 toronyi Fellner Sándor
1939–1942 Jánszky Béla
1942–1944 Horváth Antal
1951–1953 Kardos György
1953–1955 Tabéry Iván
1955–1964 Major Máté
1964–1968 Reischl Antal
1967–1969 Pogány Frigyes
1970–1972 Szendrői Jenő
1973–1982 Böhönyey János
1982–1990 Borvendég Béla
1990–1997 Müller Ferenc
1997–2001 Patonai Dénes
2001–2005 Weiler Árpád
2005–2008 Reischl Gábor
2008– 2012 Kálmán Ernő
2012–2016 Sáros László
2016– Krizsán András

A MÉSZ székháza

A mai Építészek Házaként ismert városi palotát Almássy Kálmán számára Gottgeb Antal tervezte 1877-ben. A megbízó a nagy épületekkel körülvett exponált saroktelken kisméretű palotát kívánt építtetni. Ez komoly feladat elé állította az építészt, aki azt kitűnően oldotta meg. A saroktelken háromtraktusos beépítésben a magasföldszinten helyezte el a lakórészt, míg a kiszolgáló helyiségeket a telek belső határain, a tűzfalakat takaróan, egy belső udvar köré csoportosította. Ezáltal az épület tömege látszólag megnőtt, nem nyomják agyon a szomszédos házak. Az udvar az utca felőli tömör falkerítésével, növényeivel, kútjával, szobrával, mintás kőkocka burkolatával és íves lépcsőjével nagyvonalú és egyben intim is. Az épület homlokzatai egyszerűek. Az alagsor szintjét kváderezés, a magasföldszintet sávozás díszíti, a főpárkányt konzolok támasztják alá, a sarkokon armírozás van. Az egyemeletes udvari homlokzat kiképzése még egyszerűbb. A palota belső kiképzésének mestereit nem ismerjük, tervezője ugyancsak Gottgeb Antal volt. A kor szellemének megfelelően a szobák különböző építészeti stílusok elemeivel díszítették.
1948 elején az Építéstudományi Központ kapta meg az épületet, majd később ennek jogutódja az első állami tervezői szerv, az állami Építéstudományi és Tervező Intézet működött itt. Még ez év végén kormányrendelet alapján a nevezett intézet megszűnt és feladatkörét az egyidejűleg szervezett tervező intézetek vették át.
Az épület 1954 őszétől a Magyar Építőművészek Szövetségének székháza. Az épület belsejében jelentős változás a légudvari szoba és a felülvilágítós ebédlő közti nagyméretű nyílás kialakítása volt. Esztétikailag talán kedvezőtlen a szépen díszített belső téregyüttesbe egy alárendelt légudvari ajtókkal szabdalt helyiség beolvasztása, azonban a funkcionális okok ezt mégis szükségessé tették.
1957-ben merült fel az Építészpince kialakításának gondolata. 1958-ban már meg is épült és a MÉSZ tagok rendelkezésére állt. Az Építészpincében ekkor helyezték el Kovács Margit kerámia faliképét. A pince kialakításakor az eredeti kétkarú feljárati lépcső szembeni bal oldalát elbontották. Ez megtörte annak szimmetriáját és nagyvonalúságát, azonban így biztosította az Építészpince külön bejáratát, illetve a székházba való közlekedés zavartalanságát.
Az Építészek Háza jelenleg négy szervezetnek ad otthont. Itt székel a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Budapesti Építész Kamara, a Magyar Építész Kamara és a Mesteriskolát működtető Építész Mester Egylet. A palota földszinti termei szakmai és reprezentatív rendezvények megtartására szolgálnak, az emeleti szobákban alakították ki az irodák sorait. Az udvarból külön bejárattal rendelkező Kós Károly terem külföldi és hazai építészeti kiállításokat, szakmai konferenciákat és ünnepi eseményeket is jól ki szolgál. Bensőséges udvara a város egyik gyöngyszeme.