Veszprém és Kína földrajzi, építészeti kapcsolatai

Szöveg: Baldavári Eszter

A Sanghaji Magyar Főkonzulátus és a Magyar Építőművészek Szövetsége együttműködéséből 2019 novemberében megjelent – az alábbi tanulmány szerzőjének kéziratán alapuló – könyv Gonda Károly sanghaji magyar építész életművéről készült, és Goldán kívül olyan magyar művészek és mérnökök tevékenységét is ismerteti, akik valamilyen módon Kína vonzásában éltek. A Kelet iránti érdeklődés más irányba indította ugyan Medgyaszay István építészt, akinek 1932-es indiai útját és bombay-i munkásságát a 2019 decemberében megjelent „Fontos, nagyszabású, örökre felejthetetlen műveket és jelenségeket láttam.” Keleti hatások Medgyaszay István építészetében című tanulmány mutatta be. A két korábbi kutatási téma adta apropóját annak, hogy a szerző építészettörténeti szempontból is kapcsolatokat keressen Kína – azon belül is Sanghaj – és Veszprém városa között.