Egész évben MÉSZ 120

Szöveg: Krizsán András DLA

1902-ben, amikor Kecskeméten megépült a magyar szecesszió egyik legismertebb épülete, a Cifrapalota, huszonnégy magyar építész úgy érezte, hogy szükség van egy, a magyar építőművészet érdekeit képviselő egyesület létrehozására. Az építészek szövetségének létrehozásához fűzött reményeket hűen tükrözik a korabeli sajtóban megjelent tudósítások is. Történelmi óra volt ez, amikor kibontakozhatott a tehetség és teret kapott a vállalkozói kedv. Gyárak, kereskedő cégek, iparvállalatok, bankok, szakmai testületek jöttek létre, és gyors fejlődésnek indult az ország. Az alapjaiban stabil politikai helyzet és intézményrendszer, a nagyvonalú gazdasági törvénykezés, a közlekedési és infrastrukturális feltételek előrelátó fejlesztése lehetővé tette, hogy a kedvező földrajzi adottságok figyelembevételével igazi polgárvárosok növekedjenek.
A Magyar Építőművészek Szövetsége történelme során azóta is számos alkalommal bizonyította, hogy legfontosabb feladata és célja hogy a minőséget képviselje a szakmában, hogy a társadalom nyilvánossága számára láthatóvá tegye Európában és a világon is egyedülálló építészet-történeti emlékeinket, példaértékű kortárs építészeti alkotásainkat. Az építészet és azon belül különösen az épített örökség jelentős mértékben hozzájárul nemzeti identitásuk megteremtéséhez, hangsúlyozásához. Az építőművészet – a nyelvi korlátok miatt – a magyar kultúra legjobb és legkézzelfoghatóbb közvetítője és látható eleme. Magas nemzeti értéket képviselve, az országimázs alakításában is meghatározó szerepet játszik. Kiemelkedő alkotásai közismert elemei az ország kulturális értékeinek. A hozzájuk csatlakozó társművészeti munkákkal együtt meghatványozza a kultúra befogadásának élményét.
A 120. születésnapját ünneplő Magyar Építőművészek Szövetsége a szakma legkiválóbbjait tömörítő szervezetként ma is olyan szellemi koncentráció és szakmai potenciál, amelyre az építésztársadalom és nemzetünk okkal tud támaszkodni és joggal tud hivatkozni.