Egy új szakág a fenntartható épített környezet szolgálatában
Ifj. Kistelegdi István
Egy új szakág a fenntartható épített környezet szolgálatában
Clima Design – Energiadesign
A klímaváltozás és az ökologikus építés fogalma mára hazánkban is általánosan elfogadott lehetőséggé, sőt immár divattá vált. Autóban a klímaberendezés, TV-ben a lapos LCD kijelző, épületekben pedig az „öko” nélkül egy projekt már nem is aktuális, inkább idejétmúlt. De ahogy a divat pusztán múlandó, felszínes és egyéniség nélküli felfogást tükröz, úgy itt a jó hírnek is vége.
Miért Energiadesign?
„A természeti erők elleni harc korszaka a világ fő települési vidékein teljes mértékben lezárult. … Ma az ember egyetlen ellensége csupán önmaga, ill. az általa okozott környezeti elégtelenségek, melyek legtöbbször tervezési hibák.” (Frei Otto, 1967). Kétségtelenül egy új korszak kezdetén állunk. Nyikolaj Kondratyevnek a társadalmi és gazdasági fejlődés hosszú hullámairól szóló elmélete szerint a 18. század vége, az iparosodás óta négy, kb. 50 éves ciklusban sikerült az emberiségnek fundamentális problémáit megoldania, mely mindig valamely úttörő jelentőségű innovációknak volt köszönhető. A munkakörülmények megkönnyítését az erőforrások hozzáférhetősége követte, majd az urbanisztika minőségi fejlődése után eljutottunk az individualitás, a mobilitás megerősödéséhez. Tény viszont, hogy a világ nagy részére ez nem érvényes. Az említett megoldások folyamatosan új problémákat okoznak, melyek egy része a következő fejlődési hullám problémájává válik, másik részével pedig egyszerűen nem foglalkoznak, illetve valamiféle elkerülhetetlen mellékterméknek tekintik. Intenzíven érzékelhető mindez az ipari forradalom és a természetes erőforrások elhasználásának környezetpusztító hatásában. A nem megújítható energiaforrások használata megváltoztatja környezetünket és az időjárást, nem is beszélve az erőforrások belátható időn belüli kifogyásáról. A Föld történetében még soha nem provokált az emberiség ilyen mélyre ható változásokat. Az ökológiai krízis a túlélést kérdőjelezte meg. A jövőbeli generációk gyermekei szemében ősemberek vagyunk, technikailag briliáns primitívek, akik saját szemetüket ették, itták és lélegezték. A szemét és hulladék fantáziahiányt jelent, e kifejezéseket csak a történelemkönyvekből fogják ismerni.2 Nem véletlenül folytatódik Kondratyev ötödik ciklusa a következő alapvető szükséglettel: a környezeti problémák megoldásával.