Pszichohistorikus és hermeneutikus vázlat

Szöveg: Zelnik József

Mátyás király Hieronymus Bosch kortársa volt. Hasonló kulturális hatások érhették őket, mindkettő hozzájuthatott a világ akkori, addigi legfontosabb információihoz. Mindkettőt kellően sokkolhatta az a kihívás, ami a keresztény hitet érte a reneszánszban, az újra felfedezett pogányság.
A magyar király Rómától függetlenedő szabadságvágyának épített dokumentuma lehetett az a furcsa épület, ami a vár oldalában állt a királyi kert mellett, és egy oszlopa még ma is megvan. Amikor a márvány „sakktábla” négy sarkán álló óriás gránit oszlopokból formált kandeláberekben meggyújtották a tüzet, a candelabrumok messzire világíthattak a budai vár oldalából, s főleg messzire az időben, az antikvitásig és azon is túl. Hirdették, hogy a kvaternitás eszméje nem halt el, jelen van, s itt ragyog kihívóan, Európa egyik legnagyobb keresztény királynak kertjében.