Emlékkiállítás
Pesti Vigadó, 2017. 09. 20.
MÉSZ, Kós Károly terem, 09. 25. – 10. 06.

Kurátor: Potzner Ferenc
Fotók: Gyukics Péter, Medgyaszay Emlékhely 

A Medgyaszay István születésének 140. évfordulóját ünneplő konferenciát a Pesti Vigadóban egy kiállítás egészítette ki, amely Medgyaszay életművének, fontosabb épületeinek és terveinek tematikus egységekbe rendezett áttekintésén túl bemutatta a felújított Medgyaszay-épületeket, illetve azokat, amelyek pusztulófélben vannak.

Medgyaszay az egyetemes építészethez való hozzájárulást a magyar nemzeti építészet megteremtésében látta. Egyetemes és nemzeti korrelációját vallotta, kortársához, a művészetfilozófus Fülep Lajoshoz hasonlóan. Eszménye a görög művészet volt, mely a keleti és európai kultúrák eredményeit ötvözve alakult nemzeti művészetté, egyúttal az európai kultúra forrásává. A bécsi szecesszióból induló építész a népművészetben felfedezte a konstrukció és a díszítés összetartozását, mely elvet a vasbetonszerkezetek formálásánál is felhasznált. A magyar építészet útját az európai funkcionális és szerkezeti progresszió, a saját hagyomány s keleti előzményeinek társításában kereste.
Az évfordulóra rendezett tárlat kiemelte a Nemzeti Panteon témáját, mint az életmű egészét meghatározó építészeti gondolatot, kimutatta a párhuzamokat az 1902-es első és 1906-os második, továbbfejlesztett Panteon-terv, illetve az 1916-os lembergi hadikiállítás épületeinek, a Bombaybe tervezett Irán-Turáni Múzeum, a Hármashatárhegyi Nemzeti Emlékcsarnok, illetve a Tabánba szánt Körkép-csarnok kompozíciói között.
A pusztuló Medgyaszay-házakat bemutató fotósorozat felhívta a figyelmet a mielőbbi védelemre szoruló épületekre: Nagy Sándor és Belmonte Leó gödöllői műterem-villáira, a veszprémi színház átépítésére, amely szinte felismerhetetlenné tette Medgyaszay eredeti építészeti koncepcióját; felidézte a 2016-ban elbontott budapesti Dorottya utcai bérházat, a gyöngyösi Rusz-ház, a mátraházi menedékház, a Budaörsi úti székesfővárosi bérházcsoport értékeit.
A méltó módon felújított Medgyaszay-munkák között a kiállítás példaként mutatta fel a soproni színház Kőnig Tamás – Wagner Péter – Dávid Ferenc tervezte helyreállítását, a karánsebesi gimnázium, a mosoni iskola és az ógyallai templom felújítását, valamint a Zalaváry Lajos és Kerecsényi Zsuzsa tervezte nagykanizsai színház-rekonstrukciót.

Gödöllő, Belmonte Leo műteremháza, archív fotó © Medgyaszay Emlékhely