Az utolsó túlélők után

Holokauszt emlékhelyek Szöveg: Balogh László Levente Mára a holokauszt vitathatatlanul az emlékezetkultúra középpontjába került, és minden más, korábbi vagy későbbi történelmi katasztrófa referenciális keretévé és mércéjévé vált. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy a holokauszt, mint a kollektív emlékezet tárgya, egyre elvontabbá vált, miközben eltávolodott és eloldódott azoktól a helyektől, ahol az események lezajlottak, és […]

Az emlékezés falai

A Budapesti gettó-emlékfal és a debreceni Holokauszt Emlékhely összehasonlítása Szöveg: Széplaky Gerda A fal az emlékmű-építészet egyik leggyakoribb motívuma, amely evidens módon ad helyet az emlékezés verbális és vizuális kifejeződéseinek. A fal-emlékművek gyakorta szoborszerű objektek, melyek egy üres tér közepén magasodnak, lényegük abban áll, hogy végtelenségig egyszerűsített építészeti állítássá redukálva, az architekturális térszervezés bonyolult struktúráit […]

Lakótelepsors 5 – óvatos útkeresések a 21. században

Purvciems lakótelep, Riga, Lettország, 1965–78 Szöveg és fotók: Benkő Melinda Lettországban – Lengyelországhoz, Cseh Köztársasághoz és Bulgáriához hasonlóan – a rendszerváltozást követő privatizációs folyamat számunkra ismeretlen eredményeket hozott. A volt mezőgazdasági területeken lévő földeket a háború előtti tulajdonosok örököseinek adták vissza. A lakótelepeken így kétszintű tulajdonosi struktúra alakult ki: az egyik lent, a talajon a […]

Ottomán ízek – kreatív energiák

Városrehabilitáció Isztambulban Szöveg és fotók: Baku Eszter Isztambul az elmúlt évtizedekben intenzív városfejlődés fontos esettanulmánya. Évről évre egyre több városrész újul meg, formálódik, ezáltal is tovább színesítve a nem éppen szürkeségéről ismert metropolist. A turistáktól hemzsegő történeti városrészektől távolodva egészen új arcát ismerhetjük meg a városnak. Az anatóliai oldal sokoldalú negyedének, Kuzguncuknak megújulását olyan izgalmas […]

Bölcsek köve híján

Városi véleményvezérek Szöveg: Koren Zsolt Noha hétköznapi életünk legkülönbözőbb szegmenseiben képesek vagyunk felfedezni, beazonosítani mindazokat a személyeket, akik tudásuk vagy véleményük megosztása révén befolyásolni tudják egyes döntéseinket, választásainkat, alapvetően a gazdasági, társadalomtudományi tanok foglalkoznak behatóan az úgynevezett véleményvezetők behatárolásával, motivációinak kutatásával. Kikre volt feltétlen szükség anno a Lánchíd megépítéséhez, akik szembemenve a szakértelem hiánya okozta […]

Schickedanz Albert, a Műcsarnok építője

Műcsarnok, 2015, 110 oldal Szöveg: Götz Eszter Schickedanz Albert halálának 100. évfordulójára a Műcsarnok a tervezőjéről szóló kiállítás mellé egy kétnyelvű kötetet is megjelentetett, amely az életművet elhelyezi a magyar és az európai építészettörténetben, valamint részletesen áttekinti a Műcsarnok építésének történetét. Ez első feladatot Szegő György bevezetője, a másodikat a kiállítást rendező Muladi Brigitta tanulmánya […]

Schickedanz Albert (1846–1915)

Zoboki Gábor emlékbeszéde a Fiumei úti temetőben Alkotó építészként máshogy szemléli az ember magyar művészettörténet kiemelkedő egyéniségit. Torokszorító érzés Schickedanz Albertre emlékezni a Fiumei úti sírkertben, a „magyar Père-Lachaise”-ben, hiszen a Batthyány-mauzóleum, melyet Schickedanz alig 28 évesen tervezett, az ő sírjához egészen közel áll. De nagy kortársai, Hauszmann Alajos és Ybl Miklós is itt nyugszanak. […]

Jelentés a frontról

A 2016. évi Velencei építészeti Biennálé főkurátori programja Szöveg: Alejandro Avarena A Velenei Biennálé közzétette a 2016-os kurátor, Alejandro Aravena által megfogalmazott mottót. A soron következő, Jelentés a frontról című Biennálé az építész szerepét vizsgálja az életkörülmények javításáért világszerte vívott küzdelemben – a szerk. Számos csatát kell megnyernünk, számos új frontot kell nyitnunk az épített […]