Tájsebgyógyítás művészettel
Vulkánpark, Zalahaláp
Szobrászok: Rhea Marmentini, Balanyi Zoltán
Szöveg: Szász Balázs
Fotók: Rhea Marmentini, Balanyi Zoltán
Az orvos- és művészcsaládba született chilei-magyar szobrász, Rhea Marmentini a mediterrán és a kontinentális klíma találkozásánál fogott bele, hogy megvalósítsa egyik régi vágyát: a Haláp-hegy tájsebének, a 34 hektáros volt bazaltbányának rekonstrukcióját. Marmentini előző nagy projektje is egy tájseb begyógyítása volt: a spanyolországi Giletben készült el az El Dragon de la Calderona nevű szobor-háza. A zalahalápi projektet alkotótársával, Balanyi „Zozó” Zoltánnal közösen vállalták.
A halápi bazaltot az első világháború óta bányásszák, az 1950-es korszerűsítést és a nagyipari kitermelés bevezetését követően egészen 2015-ig használták a bányát – 100 év alatt mintegy 50 miliárd tonna követ hordtak el a hegyből. A terület tulajdonosa, a Bazalt-Középkő Kőbányák Kft. nyitottan állt a művészek szándéka felé és rendelkezésükre bocsátotta a területet. A két szobrász idén júliusban fogott a munkába: az első monumentális szobrok megalkotásába. A michelangelói krédóhoz hasonlóan – vagyis megvárták, míg a kő elmondja, mivé szeretne válni – az első napok itt is a „rezgések felvételéről” szóltak. A Haláp-hegy is „beszél”. A kráteren belül egy kiemelkedő csúcs dominál, 360°-os kilátással. Ez a csúcs az eredeti szinthez képest is 40 m-rel lejjebb van. Az eredeti szintről semmi nem maradt meg: a kiálló csúcs körül a bánya működése alatt 72 métert termeltek le. 100 éve még a Badacsonyi alakjához hasonlított.