Szivárvány Kulturális Központ, Kaposvár

Építész: L. Balogh Krisztina
Szöveg: Kerner Gábor
Fotók: Ifj. Lőrincz Ferenc

A 19. század végén a Lumière-testvérek alaposan felkavarták a világ színházakhoz, operákhoz és orfeumokhoz szokott közönségét. Elég volt egy vászon, egy kerregő masina, és olyan virtuális forradalom kezdődött, ami szinte csak a maroktelefonok megjelenéséhez volt fogható.
A két feltaláló nem is sejthette, hogy találmányuk milyen hatással lesz az építészetre, a középület-építésekre, a közterületek kialakítására. Az első nyilvános mozgófilm-vetítéseket követően gomba módra kezdtek szaporodni a mozik, a lakásokban kialakított vetítő helyiségektől a hatalmas, katedrális méretű filmszínház épületekig, majd a csillagos ég határolta kert- és autós mozikig. Az élelmes befektetők és a városatyák egymást túllicitálva kezdték építeni az önálló mozgóképszínházakat, amelyek egyből a település legjelentősebb középületei lettek.
Kaposvár sem maradt ki ebből a versenyből, s ha az ország többi nagyobb településéhez viszonyítva egy kicsit későn is, de 1928. szeptember 6-án megnyitották a Lamping József építész által tervezett új „filmpalotát”. Már a neve is sejtette, hogy nem akármilyen épületről van szó. A közönség ki is kezdte azonnal, kifogásolták a magasságát (nagyobbat akartak), mocsárba süllyedő épülethez hasonlították, a főhomlokzatot tagoló egyiptomi oszlopokról pedig egyenesen azt állították, hogy nem is tartanak, sőt inkább terhelik a barlangnyílás szerű főbejáratot.

Építészet: Arker Stúdió Kft.
Építész vezető tervező: L. Balogh Krisztina
Építész munkatárs: Csullag Nikoletta
Statika: Stadler Csaba, Harsányi Csaba
Akusztika: Kotschy András
Színháztechnika: Strack Lőrinc
Elektromos tervezés: Bekefi Miklós
Gépészet: Parti Ferenc
Iparművészet: Gimesi Judit
Megbízó: Kaposvár Önkormányzata