Az adriai turizmus kezdetei
Magyar Antal villái az Adrián
Szöveg: Hadik András
Dr. Magyar Zoltán építészmérnök „Emigráns magyar épitészek és mérnökök a 20. század eszmáramlataiban” c. doktori disszertációját a MÉ 2001/4-es számában mutattuk be. Ez a munkája – mivel jelentős részben a szocializmus elől menekült szakemberekről szólt – hosszú időn keresztül tabunak számított. Magyar Zoltán tehát hiánypótló kutatást indított. Írásunkkal 85. születésnapja alkalmából köszöntjük őt – a szerk.
Az Unger és Magyar családok története kiemelkedő építészei kapcsán az egykori Monarchia, a mai Kárpát-medencei Nyolcak művelődéstörténetéhez is adatokkal szolgál. A jelentős pesti polgárcsalád első kimutatható őse, Unger Benedek 1740-ben nyerte el a pesti polgárjogot mint kovácsmester, és a dokumentumokból kiderül, hogy a Vas megyei Pinkafőről (Pinkafeld) került a városba. A gyarapodó és emelkedő család a 19. század folyamán rokoni kapcsolatba került olyan jelentős famíliákkal, mint a Görgeyek, Szmrecsányiak, báró Liptayak és gróf Széchenyiek. Olyan jelentős építészekkel terveztették házaikat, mint Brein Fülöp, Pollack Mihály (Unger Antal tahi Unger-kúriája, 1810) és Ybl Miklós (Múzeum körúti Unger-ház, 1852). Ki kell emelni Unger Emilt, Ybl Miklós tanítványát, és a rokon Brein Ferencet, fő műve a Király utcai Pekáry-ház (1847). Unger Anna Máriát 1906-ban Kismarty-Lechner Jenő építész vette el