Állami kitüntetések az építészet és a vizuális kultúra képviselőinek, 2013

A vizuális kultúra és az építészet területén mások mellett a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal tüntették ki Csete György Kossuth-díjas építészt. Magyar Érdemrend középkeresztje elismerésben részesült Ferencz István Kossuth-díjas építész, tervezőművész, a MOME egyetemi tanára és Janáky György Ybl Miklós-díjas építész, a Janáky és Füredi Építészstúdió Kkt. alapítója, tulajdonosa. Széchenyi-díjat vehetett át Dr. Hegedűs István, az MTA doktora, a BME Hidak és Szerkezetek Tanszékének professor emeritusa, valamint Marosi Miklós, a MMA rendes tagja, Ybl Miklós-díjas építész, a KÖZTI Zrt. főépítésze. Magyar Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat) elismerésben részesült Dr. Andor Anikó Ybl Miklós-díjas kert-és tájépítész, a LAND-A Táj- és Környezettervezési Műterem Kft. vezető tervezője, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi docense, Sipos György építész, a Tér és Forma – Szeged Építéstervező Kft. vezető tervezője, ügyvezető, és Vesmás Péter Ybl Miklós-díjas építész, a Csongrád Megyei Építész Kamara alelnöke, a Tér és Forma – Szeged Építéstervező Kft. vezető tervezője. Magyar Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat) kitüntetésben részesült Benczúr László a Magyar Evangélikus Egyház Északi Evangélikus Egyházkerület tb. felügyelője, a Benczúr & Partner Építész Iroda ügyvezetője, vezető tervező, Kovács Árpád az Újirány Tájépítész Kft. tájépítészmérnöke, valamint Somlai Tibor belsőépítész, bútortervező, dizájntörténész, a Somlai Design Stúdió vezetője, aki egyidejűleg Ferenczy Noémi-díjban is részesült.

Ybl Miklós-díj 2013

Az 1953-ban alapított és 1992-ben újraszabályozott Ybl Miklós-díj a legrangosabb magyar építészeti kitüntetés, amely a hazai környezet építése, alakítása és értékmegőrzése érdekében kifejtett alkotó tevékenységért adományozható. A bronz emlékéremmel, oklevéllel és pénzjutalommal járó díjat az idei évben az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 165. évfordulója alkalmából dr. Pintér Sándor belügyminiszter adta át.

Dr. Bachmann Bálint DLA

Bachmann Bálint, Bachmann Zoltán: Science Building, 2012, fotó: Mátételki Ákos

„A Pécsi Tudományegyetem új intézete, a Szentágothai János Kutatóközpont az Európa Kulturális Fővárosa utáni évek legfontosabb beruházása a régióban; nem csoda, ha média és a közvélemény élénk figyelemmel kísérte a városlakók által Science Buildingnek nevezett komplexum létrejöttét, tudományos és építészeti programjának formálódását. (…) A központ építészeti kialakítása is figyelemre méltó: Bachmann Bálint, Bachman Zoltán és a PTE PMMIK Doktori Iskola fiatal építészei nagyszerű lehetőséget kaptak a projekt szellemi tartalmához méltó, a legkorszerűbb technológiai megoldásokat integráló architektúra megalkotására, amely az európai színvonalú tudományos teljesítményen és az innováción alapuló új jövőkép megjelenítésére is alkalmas.
A három kubusból, az azokat összekapcsoló nyaktagból és a nagy előadót rejtő tojásdad elemből álló együttes a rámpák, lépcsők és támfalak összetett rendszere révén kapcsolódik a mecseki szőlőhegy egyik szép déli lejtőjéhez. Az utcai épületben az oktatási és adminisztrációs helyiségek mellett bérelhető többfunkciós tereket, a középsőben oktatási és kutatási egységeket találunk, míg az északi tömb kizárólag a kutatók céljait szolgálja. Az épületegyüttes műszaki tartalmát mindenekelőtt az alternatív, megújuló forrásokat hasznosító energetikai megoldások adják. Többek között ezzel függ össze a komplexum megjelenését, terepre illesztését meghatározó hármas tagolás is: az északi tömb fűtését a távhőrendszer, a középsőét a százméteres mélységig hatoló hőszivattyúk, az utcafronti épületét pedig a déli üveghomlokzat napenergiát hasznosító klímafala biztosítja. A „hulladékenergia” hasznosítása mindhárom épületrésznél szerepet játszik.”
Getto Katalin: Megújuló energiák. A Pécsi Tudományegyetem új kutatóközpontja. MÉ 2012/3

Dr. Ferencz Marcel DLA

Ferencz Marcel: Hun Fürdő, 2004, fotó: Hajdú József

„…Az erőteljes forma keretében finom részletektől gazdag a ház: míves veretek, precízen összefaragott kőtömbök, egyedi esztergált fémkorong rögzítések a rézlemez táblákon, Zalában fújt kézműves üvegmunkák. A ma divatos felületi játékokat, textúrák montázsát is hozza a ház, de nem szerkesztési elvként, tervezési célként, hanem csak mint a részletképzés eszköze, tektonikus rendben szerkesztve. Eltűnőben az az építész viselkedés, amelyik vakolat-architektúrával öltözteti (jól-rosszul) fel a házakat; és többféle anyag van jelen egy-egy munkában, mint régen, de csak a kortalan anyagok és hierarchikus használatuk által kerülhet egyensúlyba, ízesülhet helyére az épület. Ferencz Marcell nagyon tudatosan használja az anyagokat: a követ, a nemes anyagot finoman cifrázva, erőteljes földhöz közeli tömegként, a téglát rendben, kitöltő felületként, a rézsüveget katonásan fejre illesztett harci öltözetként – hármas rendben felfelé, egyre mívesebb kidolgozottsággal.
Az ablakok, plasztikusan visszahúzva, mély árnyékban ülnek, tekintetet formáznak. A ház tervezése, felszerkesztése a tehetséges kéz könnyed mozdulatát hordja. Jókedvűen, ahogy magyar ember táncol egy pohár tüzes bor nyomában. Az építész lendületes, gyönyörű grafikával él, önálló, erős és vitathatatlan a maga képességeiben – sajátos hang és egyéni forma ígérete ez.
A vízház térsorolása egyszerű, a központi fürdőteret (közös légtérrel) hosszában kíséri egy közlekedőfolyosó, két végén a bejáratokkal, s felfűzve az öltözők, a szauna, a szolárium celláival. A medencetér felett, a rézsüvegben egy zikkurat negatívja gyűjti egybe, s püffögi ki a meleg gőzöket. A lírai rajzolatú üveg-ablakszemek kevés fénnyel szolgálnak – az illatozó fürdőolajok bolondos üvegcséi sorakoznak ilyen vidáman egy medenceszéli padkán. A belső színvilág és anyaghasználat visszafogott (uralkodó fehér felületekkel, kevés meleg tónusú deszka felülettel, keret nélküli füstüveg ajtópanelekkel), téralakítása részleteiben mozgalmas. A térben meghatározó egy hatalmas riolittufa kőtömb-trónus, felette faragásra előkészített tömbkő konzollal….”
Kovács Ágnes: Hun-fürdő a Bodrog partján. MÉ 2004/6

Kravár Ágnes

Kravár Ágnes: Időskorúak ápolási otthona, 2002

Kravár Ágnes munkáiban Kós Károly és Makovecz Imre örökségét viszi tovább. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán kapott diplomát 1970-ben. 1971-től a VÁTI munkatársaként dolgozott, majd 1985-től 1990-ig a MAKONA Kisszövetkezet építésze lett. 1988-ban három hónapig Erik Asmussen Építészirodában dolgozott. 1991-től a KUPOLA Kft., majd az 1993-ban kivált PARALEL Kft. építésze Szentesi Anikóval. Építészeti munkásságába tartozik a Tatabánya-Dózsakert Általános Iskola tornateremmel és tanmedencével, a soproni Széchenyi Palota és MTESZ székház teljes rekonstrukciója, a pásztói Cserhát csárda, a tahitótfalui családi nyaraló, a máriaremetei családi ház, a pécsváradi Apátsági Vár, István király szálloda, a soproni Domonkos udvar, jászapáti Római Katolikus Plébánia épülete, a berzencei Művelődési Ház, a sárospataki Patikaházhoz csatlakozó, befejező épület, a zalavári általános iskola, a budaörsi (Törökugrató) családi ház, a sopron-ágfalvai Németh László Közép Európai Népi Akadémia épületei, a bakonybéli Hotel Bakony rekonstrukciója és bővítése, budapesti, piliscsabai és jászapáti villák, társasházak, családi házak és irodaházak, a budapesti Hotel Sissi, a Rupp-hegyi Idős Korúak Ápolási Otthona rekonstrukciója, a hévízi Thermál szálló és apartmanegyüttes, a kőszegi Kastélyszálló és a pécsváradi István Király Szálloda. Részt vett Makovecz Imre épületeinek feldolgozásában. (forrás: arch.hu)

Molnár Csaba DLA

Fertődi Marionettszínház – Építész: Molnár Csaba DLA, fotó: Batár Zsolt

„…Másfélszáz éven át magtárként szolgált ez a különleges épület a fertődi kastély mellett, amely Európa-szerte egyedülálló módon megőrizte a barokk korban divatos főúri bábszínház típusát. Tervezője a hercegi udvar építésze, Nicolaus Jacoby lehetett, aki egész pályáját az Esterházyak szolgálatában töltötte. A bábszínház igazgatója és rendezője húsz éven keresztül a herceg házi költője, Joseph Karl von Pauersbach volt. Az ő tervei szerint készült a bábszínpad és ő maga írta a bábjátékok szövegkönyvét is. A bábszínház – és a valaha szemközt állt, később leégett opera – díszleteit Pietro Travaglia milánói festő készítette. A bábszínházi funkció most nem született újjá, de a koncertterem érzékletesen állít emléket annak…
…Minden helyreállítás egyik legizgalmasabb pillanata az, amikor eldől, hogy mit fog megmutatni egy régi épület magából. Építéstörténetének melyik korát és hogyan fedi majd fel? Éppen ezért meghökkentő, hogy a marionett színház előcsarnokába lépve a látogató a kutatás pillanatának izgalmas korában találja magát. A tervezők nem próbáltak rangsorolni: őszinte valójában mutatják meg a falakat, helyenként vakolattal, helyenként nyers téglafelületekkel. A nézőtéren ezt a különleges hangulatot tetézi a modern bútorzat és az önmagát feltáró, csupasz eredeti falazat kontrasztja. A látszó téglaboltövek, a grotta-szerű falmélyedések, a kutatósávokkal szaggatott vakolt falszakaszok felkeltik az érdeklődést az épület múltja iránt. A falakon meg-megcsillanó egykori felületképzés, a falfülkékbe állított szobrok még a legkisebbek figyelmét is megragadják. A hatalmas, gyönyörűen megvilágított látszó tetőszerkezet látványa pedig főhajtásra kényszeríti a felfelé tekintő mai látogatót a korabeli mesterek szaktudása előtt…”
L. Balogh Krisztina: Barokk mese. A fertődi Marionettszínház helyreállítása. MÉ 2013/9

Sisa Béla

A szabadkígyósi Wenckheim kastély

Sisa Béla a népi építészet értékeinek megőrzéséért, fennmaradásáért végzet sok évtizeden át tartó áldozatos munkájáért, valamint az építészettörténeti munkásságáért Ybl díjban részesült. A Budapesti Műszaki Egyetem Műemlékvédelmi szakmérnöki tanfolyamát 1970-71 között vendéghallgatóként végezte el. 1968-tól az Országos Műemlékvédelmi Hivatalnál, illetve a jogutód szerveinél dolgozott. 1991-ben szervezte újjá a Népi Építészeti Osztályt, melynek tíz évig volt a vezetője. 2008-ban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal programigazgatójaként vonult nyugdíjba. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Népi Építészeti Szakbizottságának 1980-tól tagja. 2003-ban alapítója volt a Népi Műemlékvédelemért Alapítványnak. Számos hazai és nemzetközi népi építészeti konferencia előadója és szervezője. Jelenleg a Kulturális Örökségvédelmi Kerekasztal Közhasznú Egyesület elnöke. 1984-ben a Magyar Műemlékvédelemért díjjal, 2006-ban Kós Károly díjjal tüntettek ki.
Tervezői munkái közé tartozik az aszófői Vörösmáli pincesor idegenforgalmi hasznosítása, a tihanyi községközpont műemléki vizsgálata és idegenforgalmi hasznosítása, ácsteszéri Táncsics szülőház és múzeum helyreállítása terve, a szarvasi szárazmalom, a gödörházai, kercaszomori, tiszacsécsei és tivadari harangláb, a kiskundorozsmai és tési szélmalom, a békéscsabai és tótkomlósi Szlovák Kulturális Központ, az ászári Jászai szülőház, a hódmezővásárhelyi népművészeti ház, a Csúcsi Fazekasház és a zsinagóga, a szatmárcsekei és balatonudvari református temető,a gönci huszita-ház, a keszthelyi Georgikon-major, a békési iskola, a tiszaberceli Bessenyei Emlékház, a gyulai Erkel Múzeum, a hidasi német-székely, a kétegyházai román, a szepsi és a siroki tájház, a csíkrákosi rk. templom, a jászfelsőszentgyörgyi Gunyhó kápolna, a békéscsabai Munkácsy Emlékház helyreállítási terve, a Nyíregyháza-Sóstói Múzeumfalu telepítési terve, a szabadkígyósi Wenckheim-kastély felújítási javaslata, a budaörsi templom környékének kialakítási javaslata és a vekerdi gk. román ortodox templom helyreállításának engedélyezési terve. (forrás: arch.hu)

A díjazottaknak szívből gratulálunk!