Szolnok városrehabilitációja során a Tisza-partot „vissza lehetett adni” és a túlpart Tiszaliget nevű városrészét a belvároshoz lehetett kötni. A bal part körgáttal védett területe már a huszadik század folyamán egy szabadidő eltöltésére alkalmas területté fejlődött. Az életminőség javítása és a fejlesztések előmozdítása érdekében már régen felmerült…
A 21. század elején városainknak komoly kihívásokkal kell szembenéznie. Az egyik legfontosabb a Föld gazdasági folyamatainak egységesedése, és ezzel párhuzamosan az alapvető átrendeződése. A gazdasági pozíciót növelő folyamatokkal párhuzamosan egy másik jövőbe mutató igény is megjelent, a fenntarthatóság.
Nottoden 12000 lakosú kisváros Norvégiában, a Heddal tó tengeröbölre néző partján, szép természeti környezetben. A városkában már évek óta európai hírű blues-fesztiválokat rendeznek nyaranta. Így született az elhatározás: Nottoden legyen Európa „Blues-fővárosa”. Idén tavasszal nemzetközi építészeti tervpályázatot bonyolítottak le a központ tervezésére.
Vannak-e a falunak építészeti hagyományai? Ha vannak, milyen előtörténet hitelesíti azokat? Milyen jellemzői vannak, amelyekről felismerhetőek? Mi köze van az általános néphagyományokhoz, és a gondolkodáshoz? Miért kerültek ezek a hagyományok veszendő és már-már megtagadott állapotba? És egy napjainkra jellemző kérdéssel…
Meggyesi Tamásnak ez a tanulmány-gyűjteménye vázlatos áttekintés fél évszázados, nagy kiterjedésű életműve fölött, amelynek a summázatát, úgy hiszem, megadta írásom címe. A könyv legnagyobbrészt egy urbanista „külső” közelítése a „középhez.” Ő azonban fontosnak tartotta, hogy beszéljen a belső közelítésről is…
A szöveg szerkesztett változata Winkler Barnabás székfoglaló előadásának, amely a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián, az MTA Felolvasóteremében, 2010. március 8-án hangzott el. Winkler az értékmentés és az építészet kapcsolatáról szól, saját életútjáról és arról a tevékenységről, melyet a HAP Galéria megalapítójaként és vezetőjeként…
A Svájcban élő Moravánszky Ákos a kortárs svájci építészet egyik különleges építész párosa, Valentin Bearth és Andrea Deplazes legutóbbi munkáinak kapcsán ír a regionalizmus, a hely és az épület viszonya, anyag és technológia kölcsönhatása témáiról. Moravánszky hat épület elemzésével jut közelebb az építészeti gondolkodás alapköveihez.
Az antropozófia megalapítója, a modern szellemtudomány atyja, Rudolf Steiner 150 éve született. Az évfordulóra ebben az összeállításban több írással is emlékezünk. Lendvay Miklós, a mozgalom Magyarországon megjelenő folyóiratának, az Antropozófia című lapnak főszerkesztőjeként foglalja össze Steiner hatását korunkra…
Az építés drámája maga az antropozófia. Az, ahogyan az eszme megragadható, ahogy egzisztenciát nyer a földi létben, ahogy a szellem inkarnálódik az anyagban, ahogyan egy hely gyógyítóvá lesz, ahogyan egy szociális összműködés létrehoz egy fizikai burkot, mely misztériumhely, a családi élet misztériumának helye.
Rudolf Steiner a különféle szakterületekről kérdésekkel hozzá fordulók számára segítő iránymutatásokat adott, az előadásai nyomán az ő gondolkodásmódja, az antropozófiai szemlélet iránt érdeklődő hívei vagy közvetlen válaszként vagy újabb előadásokban kaptak személyes impulzust a gyakorlati életben folytatandó tevékenységükhöz.
A 20. század nagyhatású reformere, Rudolf Steiner (1861–1925) születésének 150. évfordulóját életműve bemutatásával ünnepli a bécsi MAK. Steiner az általa alapított „titkos tudománynak” mind axiómáit, mind filozófiáját képes volt a hétköznapi használathoz alkalmazni: a Waldorf-pedagógia a biodinamikus mezőgazdaság…
Leonardo da Vinci Utolsó vacsorája, számos reneszánsz palazzo, a Pinacoteca di Brera klasszikus festményanyaga: Milánó sokféle kulturális kinccsel büszkélkedhet, mégsem tartják nagy művészeti központként számon. Inkább iparáról vagy a nemzetközi divatban betöltött helyéről ismert. A szó tág értelmében a design évszázados hagyományokra tekint vissza…