Utóirat mellékletünk jubileumi számához érkeztünk: idén ünnepeljük a Magyar Építőművészet folyóirat első megjelenésének 120. évfordulóját. A jeles alkalomra egy visszatekintő válogatással készültünk, az Utóirat immár 22 évfolyamot átfogó lapszámaiból gyűjtöttünk írásokat. 2022-ben, a Magyar Építőművészek Szövetsége alapításának szintén 120. évforduláóját ünnepelve, egy kötetnyi válogatást állítottunk össze a folyóirat írásaiból. A mostani válogatásunkban időrendben, évenként elevenítjük […]
MÉ Utóirat
Egy közös pályakép: Csete Ildikó és Csete György
Szöveg: Keserü Katalin Cs. Györgynek, születése 85. évfordulójára Miért jár a fejünkben ma is ez a két ember? Akiknek ritka közös fotói olyanok, mintha 100 évvel korábban készültek volna egy összetéveszthetetlenül különböző emberpárról: szigorúan szorosra fűzött ruhájú, kerekded arcú nőről (akinek haja határozott formában övezi az arcát) és egy keskenyebb, élesebb karakterű férfiről (akinek ritkuló […]
Művész-szüleim hagyatékgondozása – digitálisan
Szöveg: Csete Örs Nagy László: Elhullt bolondok nyomán Dehogy merevít meg delelés még romlatlan madár a májam gyöngy még bennem az elrendelés hogy a bolondok útját járjam amíg a vérem kereke jár a szél amíg számat csiszolja lesz a veszett ügynek bolondja békákkal tüzdelt kalap alatt lesz a májusért fölkelt beszéd ha napozik a […]
Fénytengely és világító szirom-nyelvek
Ornamentika és nemzeti formanyelvkeresés Csete György építészetében Szöveg: Baldavári Eszter A szecesszió mint mozgalom A 19. és 20. század fordulóján a historizáló építészet mellett megjelent a szecessziós mozgalom, melynek égisze alatt az egyes nemzetek a rájuk jellemző formavilággal, a művészek szabad formaalakításával igyekeztek bemutatni művészeti alkotásaikat. A nagyobb európai birodalmak a gyarmatországok népművészeti tárgyaival az […]
Kontinuitás, komplexitás és megjelenés
Mi a valóság a digitális tervezők számára? Szöveg: Antoine Picon Ez az írás a valódiság legújabb keletű változatai egyikéről szól – nevezetesen arról, amely az 1990-es évek eleje óta a digitális tervezésben jelenik meg. A digitális építészet fejlődése elválaszthatatlan a világról alkotott alapfogalmainktól. A valódiság keresése egy hosszú fejlődéstörténet újabb epizódja, amely megkísérli meghatározni az […]
Az építészet határterületei
Parametrikus építészet Szöveg: Botzheim Bálint Mire képes az építészet a technológiai és formai komplexitás és extremitás értelmében? Mi az, ami az építészet számára ma még nem elérhető, de egyszer talán az lesz? Kutatásom során olyan új irányzatokat vizsgáltam az utóbbi három évtizedből, amelyek az építészet határait feszegették, ugyanakkor formai következetességre törekedtek. Az építészeti tervezői folyamat […]
[Fusi]city – Szereld meg Budapestet!
A System D és a városi fusizás elmélete és gyakorlata Szöveg: Hory Gergely Hétköznapi túlélés, szürkezónák, informális hálózatok, okosba csinálás. Ezen fogalmakat vizsgálva készítettek köztéri projekteket a [Fusi]city-Szereld meg Budapestet! című nemzetközi workshop résztvevői. A program az amszterdami Sandberg Instituut-on működő System D Academy és a Téreltérítés Munkacsoport együttműködésével jött létre a 2014.évi Design Hét […]
Lakótelepsors 4 – Óvatos útkeresések a 21. században
Bellvitge, L’Hospitalet de Llobregat, Barcelona agglomeráció, Spanyolország, 1964–1970 Szöveg: Benkő Melinda Fotók: Benkő Melinda, Bach Péter Az európai paneles lakótelepekről az MÉ 2014/2. számában indult cikksorozat. Grenoble, Magdeburg és Vilnius után most Barcelona egy, a turisták által nem ismert arcának feltárására vállalkozik a szerző. A repülőtér és a belváros közt félúton, a 4,6 milliós metropolis […]
Lantos Ferenc és az építészet
Emlékezés a Mesterre Szöveg: Keserü Katalin Lantos Ferenc 2014. december 20-án, 85 éves korában hunyt el. Az MMA tagja volt, Munkácsy- és Kossuth díjas. Martyn Ferenc volt a mestere. A 70-es évek elején a Pécsi Tervezővállalatnál dolgozott, ahol elsősorban középületekhez készített zománcképeket. Megalapította a Pécsi Műhelyt, művészetpedagógusként tanítványaival Pécs szellemi életének autonómiáját erősítette. Elméleti és […]
Színkeretek – A polikróm város kialakulása
Lechner Párizsban Szöveg: Barry Bergdoll Lechner Ödönnek az 1890-es években és a 20. század legelején készült, rendkívül eredeti munkáit túl szorosan kötjük a hagyománnyal szakító szecesszióhoz és más tervezők – például a katalán Antonio Gaudí vagy a finn Lars Sonck – stílusához, a népművészettel átitatott szecesszióhoz. A viták nyomán, miszerint Lechner vajon személyes élményeket is […]
Lechner Ödön, a nemzeti modernizáció építésze
Nemzeti stílusok Európában Szöveg: Sármány-Parsons Ilona Lechner Ödön kísérlete, hogy egy magyar építészeti stílust teremtsen, több mint száz éve heves elméleti viták tárgya. Minden nemzedéket arra ösztönöz, hogy újra meg újra megkísérelje megvalósítani Lechner álmát, de mindig heves politikai vitákat vált ki. A nemzeti stílus megteremtésének gondolatával a magyar művészek nem álltak egyedül a hosszú […]
A vagabondok nemzedéke
Szerves építészet ma Szöveg: Kuli László A magyar organikus építészet alapgondolatait, alapköveit a két nagy hatású mester, Makovecz Imre és Csete György rakta le. Tanítványi nemzedékek sora került ki kezeik alól, szakmai jelenlétük megszűnése hatalmas űrt hagy utánuk. Kérdés, hogy az életművek gondozásán, ápolásán kívül meg tud-e maradni szellemi örökségük az építészeti nyelvben? Élő gondolatként […]