Pragmatikus modernizmus – avantgárd és mainstream között Szöveg: Matthias Boeckl A „Hagenbund építészet” azt az avantgárd peremén és azon túl lévő cselekvési területet reprezentálja, amely rendszeresen ellátta a hétköznapi építészetet a modernizmus ötletkivonatával. Mivel széles körben elfogadott volt, így sokszor nagyobb befolyással bírt, mint az avantgárd látványos megnyilvánulásai, melyek alapvető kulturális újításait sokszor csak évtizedekkel […]
MÉ Utóirat
Magyarok a bécsi Hagenbund hálózatában (1900–1938)
A „másik modern“ igézete Szöveg: Bajkay Éva Az osztrák művészet központi múzeuma a Belvedere 2014 végén egy új szempontú kiállítást szentelt a Josef Hagen vendéglősről elnevezett Művészegyesület, röviden Hagenbund működésének. Nem a tagok munkásságát, hanem a kapcsolatok hálózatát kutatták új, Közép-Európa centrikus szemlélettel, bevonva a témával foglalkozó cseh, lengyel és magyar művészettörténészeket, köztük e tanulmány […]
Építészeti magángalériák Budapesten
Szöveg: Gárdos Fanni Állandó építészeti kiállítóhelyre ma Magyarországon – összevetve akár nyugati, akár keleti országokban tapasztaltakkal – a jelek szerint alig van igény. Az „építészeti múzeum” csak virtuálisan létezik. Ha végigtekintünk Budapesten, folyamatosan működő – vagy a közelmúltig működött – építészeti galériát összesen hármat említhetünk: a Kévés Stúdió Galériát, a HAP Galériát, illetve a 2011-ben […]
Zárszó
HAP Galéria, 2003–2014 Szöveg: Ferkai András Fotó: Bujnovszky Tamás Kevin Lynch amerikai várostervező azt vizsgálja The Image of the City című híres könyvében, hogy az emberek hogyan érzékelik a várost és hogyan tájékozódnak benne. Több éves kutatás és számos interjú nyomán arra a következtetésre jutott, hogy a várost használók fejében határozott mentális térkép alakul ki […]
11 év, 110 kiállítás – HAP Galéria
Szöveg: Götz Eszter A galériabúcsúztatóra impozáns könyv készült, benne a 11 év összes kiállításából egy rövid ízelítővel, a megnyitókon elmondott beszédek, a tárlatokon bemutatott tervek, fotók, grafikák, és az egy-egy alkalommal összegyűlt közönség felidézésével. És ahogyan forgatjuk a több mint háromszáz oldalas „emlékkönyvet” – melyet a 11 év alatt elkészült, szinte márkavédjeggyé vált, letisztultan elegáns […]
Öt éves a FUGA
Szöveg: Götz Eszter Fotó: Zsitva Tibor 2009-ben nyitotta meg a Budapesti Építész Kamara a Belváros közepén a FUGÁ-t, azt a helyet, amit az építészet közönségközelbe helyezését volt hivatva szolgálni. Ma, öt évvel később a FUGA egész nap nyitva tartó összkulturális központ, ahol építészeti, fotó- és képzőművészeti kiállítások, koncertek, könyvbemutatók, tervpályázatok megvitatása és egyetemi évfolyamok beszámoló […]
Ökologikus építészet felé
Mit tanulhat az építészet az ökológiától – és mit tehet érte? Szöveg: Dudics Krisztián Értekezésemben az ökologikus építészet lehetőségeit vizsgáltam. Ehhez mindenekelőtt meg kellett bizonyosodnom afelől, hogy az ökológiai krízis nem csupán felületi, „környezeti” tünet, hanem civilizációnk mélyebb szerkezetében rejlő, ennélfogva társadalmi válság: a modernitás válsága, eltávolodása az „oikosz” eszményétől, ökoszféra és ember, természetes és […]
Technikai innováció az építési kultúrával szemben
Az energetikai felújítások problémái Németországban Szöveg: Beliczay Zsuzsa A fenntartható épített környezet a közeli jövő egyik legnagyobb kihívása a tervezők és építészek számára, már a következő évtizedekben – hiszen a német kormány és az energiamegtakarítási rendelet előírásai szerint 2050-re az elsődleges energiafelhasználást 80%-kal csökkenteni kell. Ez nagy feladat, különösen annak fényében, hogy a nagyjából 18,1 […]
Épülethomlokzatok elemzése
Környezetpszichológiai szempontok alapján Szöveg: Losonczi Anna, Sarbak Klára, Dúll Andrea Fotók: Sarbak Klára Az építészeti tervezéshez inspirációt és a döntésekben új szempontokat adhat az ember tanulmányozása: hogyan érzékeli, észleli és éli meg környezetét. Mit tudunk a természetes és mesterséges terek észleléséről és mit tehetünk ehhez hozzá, mint építész-tervezők? Kutatásainkban a pszichológia területéről merített ismereteket épített […]
Építész a háttérirányítás éveiben
Száz éve született Kismarty-Lechner Kamill Szöveg: Ruszthy Zsolt Rendhagyó írást kaptunk szerzőnktől, aki leszármazottként és építészként a centenáriumra egyéni nézőpontból reagál. Adalékai az alkotói pályát majdan feltáró dolgozat számára fontos adatokkal szolgálnak – a szerk. Kismarty-Lechner Kamill építész éppen száz éve, 1914. március 15-én született Budapesten, Lechner Loránd és Hümpfner Ottilia gyermekeként. Jeles művészekkel teli, […]
In memorian Lechner Ödön
Lyka Károly egykorú megemlékezése, Művészet, 1914/6 Lechner Ödön történelmi időpontban hunyt el: másfél héttel a szarajevói merénylet előtt. A hosszú 19. század ekkor ért véget, a békés Európa hirtelen felborult, egy hónappal később kitört a nagy háború. Lechner halálhíre ebben a helyzetben annyira eltörpült, hogy a Magyar Építőművészet következő lapszáma csupán néhány sort szentelt az […]
Száz évnyi adósság
Hogy állunk Lechner forradalmához? Szöveg: Szegő György Lechner Ödön 100 éve, 1914 június 10-én hunyt el. Centenáriumi ünneplést a születés dátumához illik rendelni, de mert a szecesszió, és benne a „magyar forma” megítélése finoman szólva ellentmondásos, ildomos a halálozás kerek évfordulójáról is megemlékezni. Ideje van építészetének előítéletektől mentes értékelése, elhelyezése a honi és európai kánonban. […]