Szöveg: Makovecz Pál Makovecz Imre halála után nem sokkal, 2012 elején létrejött a hagyatékát kezelő Makovecz Imre Alapítvány, amelyben a család tagjain kívül munkatársak, tanítványok és Makovecz Imre barátai viseltek és viselnek tisztséget. Eközben Makovecz Imre örökösei úgy döntöttek, hogy az építész saját magának készített házát, amelybe már nem volt ideje beköltözni, felajánlják az Államnak […]
MÉ Utóirat
A Makovecz Imre Archívum
Szöveg: Kampis Gábor A Makovecz Imre Alapítvány működése megkezdésekor célul tűzte ki, hogy elkészíti azt a digitális adatbázist, amely tartalmazza, rendszerezi és kutathatóvá teszi Makovecz Imre összes fellelhető és az Archívumban meglévő tervét, grafikáit, írásait, tárgyait, valamint a róla szóló, őt bemutató hang- és videófelvételeket. Ennek köszönhetően 2021-től megkezdte működését a Makovecz Központ és Archívum […]
Néhány személyes emlék
Szöveg: Mezei Gábor Mezei Gábor belsőépítész az 1960-as évek közepén a SZÖTERV tervezőjeként ismerkedett meg Makovecz Imrével, akinek stílusszemlélete mély benyomást gyakorolt rá. Makovecz nyomán ő is fellázadt a modern ipari építészet egyhangúsága, szürkesége ellen, egyéni stílusban kezdett tervezni, a magyar és az európai kulturális hagyományok és a 20. századi modern stílusirányzatok ismeretének birtokában az […]
Száztizenegy lábjegyzet Makovecz Imréről
Szöveg: Makovecz Benjamin Makovecz Benjamin költőien szép írásában próbálja megrajzolni apa és fiú lassan bontakozó és egyre bensőségesebb kapcsolatát a 60-as évek elejétől 2011-ig, Makovecz Imre haláláig. Az írói szemszög a “pesti kisfiúé”, a hangvétel személyes, ugyanakkor távolságtartó. A közös élmények felidézéséből érdekes, néha mulatságos, néha végtelenül szomorú történetek kerekednek: a bokszolósdi, a duplándöglött szabadságbogarak, […]
A londoni pavilon
Szöveg: Sáros László György 1997-ben Charles herceg (ma II. Károly brit uralkodó) felkérte Makovecz Imrét, hogy tervezzen egy „kiállítást” a Westminster kerületben a Temze melletti Embankment parkban. Mutassa be egy pavilonban, amit addig csinált mint építész, mint gondolkodó, mint tanár, aki a saját maga alapította iskolája élén áll. A pavilon csak három hónapig állt volna […]
Makovecz Imre: Kísérletek, épületek. Az 1960-70-es évek
Szöveg: Keserü Katalin Makovecz Imre építészete és képzőművészeti alkotásai – elsősorban iskolája korai időszakában –, valamint ezek monografikus feldolgozása és elemzése eddig gyakorlatilag ismeretlenek maradtak. Keserü Katalin tanulmánya vállalta fel ezek feltárását, az 1960-as és 1970-es évekre összpontosítva. Az 1960-as években, amikor a modernizmus Kelet-Európában újra erőre kapott, Makovecz úgy vélte, hogy az építészetnek ismét […]
Kézműves építészet
A faépítészet kortárs lehetőségei az Innauer Matt Architekten és a Larix Studio munkáiban Szöveg: Lázár Csaba Tanulmányomban a Vorarlberg részét képező Bregenzerwald kistérség világát vizsgálom székelyföldi szemmel, a Gyergyói-medencében látottakkal és hallottakkal összehasonlítva. A területek kiválasztásának motivációja nagyban támaszkodik korábbi kutatásomra, melyben a regionális alkotói gondolkodásmód mintázatait térképeztem fel egy bregenzi építésziroda munkáin keresztül. Az […]
Lakni Kell
Lakhatási válság és regeneratív építészet Pécsett Szöveg: Dányi Tibor Zoltán A lakhatási válság globális probléma, amelynek súlyos következményei vannak a társadalmi kohézióra, a gazdasági stabilitásra és a környezeti fenntarthatóságra. Pécsett elsősorban a megfizethető szociális lakások hiánya kényszerít egyre több embert kilátástalan helyzetbe. Írásomban bemutatom, hogyan törekszik a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának építész képzése […]
Rétegek között
A pesti bérház mint városi örökség és jövőfeladat Szöveg: Sugár Viktória Budapest közismert köz- és egyházi épületei mellett a város belső kerületeinek képét döntően a bérházállomány rajzolja ki, mely több, mint 13 km2-es kiterjedésével egyedi értéket képvisel. A 19. század elejétől a főváros gyors népességnövekedését tartós lakáshiány kísérte. Ez a dinamika indította el azt a […]
Tervrajz nélkül
Az 1984-ben épült vence-i műteremház, Nagy Bálint és Rajk László Bachman Gábor közreműködésével született munkája Szöveg: Őry Júlia Negyven éve épült fel a nyolcvanas évek magyar építészetének egyik legkülönlegesebb műve a dél-franciaországi Vence-ban. A ház a helyszíne, megrendelője és alkotóinak személye, a mű karaktere, valamint kivitelezésének módja miatt is figyelmet érdemel. A szakmájukat a hetvenes években […]
A szép tehenek legelője
Szöveg: Zalavári József A design történeti szemlélete evolúciós szemlélet. Mesterséges tárgyaink és épített rendszereink archetípusokból származtatható, egyre összetettebb variációk és mutációk, melyek a szép és a hasznos világaként modellezhetők. A design memetikai szemlélete a tárgyak tulajdonságait, a tárgyakban rejlő használati, emocionális, műszaki és esztétikai funkcionális kódokként (design dns vagy mém) termékről termékre „ugrálva” kombinálódó, értékminőségüket, […]
Időérzékelés a kortárs építészetben
Miként értelmezhető az alapjaiban átalakuló időérzékelés a kortárs építészet összefüggésrendszerében? Szöveg és fotók: Mohay Klára A 20. század elméleti áttörésén, a relativitáselméleten túl a technológiai fejlődés, a száguldó közlekedés, a telekommunikációs eszközök és a média térnyerése együtt alapjaiban változtatta meg a tér és az idő ember által érzékelhető kapcsolatát, s ha nem is függetlenedtek, egymáshoz […]