Az 1848-ban induló preraffaeliták az új művészeti látás ígéretét hozták. Festőik – szellemi indítékaikon túl –, a 20. század előfutáraként, egyrészt a vízionárius kreativitás és az illuzionisztikus érzékcsalás fél századdal korábbi példáit kínálják. A tárlat érzéki, szemet gyönyörködtető, ugyanakkor mitikus jelentésekben gazdag anyaggal szolgált…
René Burri a Magnum második nemzedékének legtekintélyesebb fotósa. 1959-ben fogadta be, az akkor David „Chim” Seymour vezette világhírű fotó-ügynökség, azután, hogy a Life-nak készített első riportja, amit a süketek zenei oktatásával kísérletező iskolában készített, világsikert aratott. Előtte Zürichben járt fotó szakra, egyik tanára a Bauhausalapító Johannes Itten volt.
A Cities On The River (Folyóparti városok) című vándorkiállítás megnyitójával megkezdődött a magyar európai uniós elnökséghez kapcsolódó rendezvénysorozat, a Kultúrfolyam Bécsben. A Collegium Hungaricum tárlata kortárs festők, fotóművészek alkotásait vonultatja fel. Az alkotásokat négy Duna menti városban mutatják be.
A MoMA kiállítása 11 szociálisan érzékeny építészeti projektet mutat be. Ezek az innovatív tervek annak ellenére, hogy korábbi mozgalmakat idéznek, nem kívánnak utópikus ideákat közvetíteni. A radikális pragmatizmus iránti elkötelezettségük a bangladesi kézműves iskolától a modern lakásépítés párizsi újragondolásáig, a dél-afrikai Apartheid Múzeumtól a caracasi…
Anna Viebrock (*1951) díszletterveiben a valóság elemei oly módon keverednek össze, hogy a léptékében és részleteiben eltorzított terek szürreálissá válnak. A díszletek különböző téregységek kollázsaiként értelmezhetők, melyek naturalizmusa az elemek konzisztenciájának hiányában megtévesztő. Viebrock inspirációs forrását…
Épületeiken keresztül Wandel Hoefer Lorch & Hirsch (Saarbrücken/Frankfurt) építészek azt az egyéni megközelítésüket demonstrálják, amellyel a politikailag és történelmileg vitatott területekhez nyúlnak. Drezda rekonstrukció iránti szenvedélye, a politikai foglyok hunsrücki börtönének bizonytalan idillje, vagy Tbiliszi geopolitikai szerkezete esetében…
A European Urban Public Space Awards 10. évfordulójára a bécsi építészeti központ nagyszabású kiállítást rendezett a közterek aktuális kérdéseivel kapcsolatosan. A gyakran visszatérő téma gyökereit vizsgálva a kiállítás kurátora, Andrea Seidling az alapvető kérdésekhez tért vissza. Mit is nevezünk tulajdonképpen köztérnek?
Renaat Braem idén lenne száz éves. A Flamand Építészeti Intézet (VAi) és a Flamand Építészeti Archívum (CVAa) ezen alkalomból kiállítással és az építész A világ legrondább városa c. kötetének újrakiadásával tiszteleg az építész előtt. Külön aktualitást ad, hogy a tárlat egy időben nyitotta meg kapuit a deSingel Art központ új kiállítótere.
Brüsszelnek napjainkban számos kulcsfontosságú társadalmi kihívással kell szembenéznie. Az elkövetkező években a lakosság számának növekedése következtében kiemelt figyelmet kap a foglalkoztatás, a társadalmi mobilitás és jólét kérdése. Mindez náluk elsősorban az iskolaépítés és sportközpontok létesítésének feladatát jelenti.
A Magyar Építőművészek Szövetsége tisztelettel meghívja Önt
ELEŐD ÁKOS építész kiállításának megnyitójára
Magyar Építészek Háza – Kós Károly terem
1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2.
2010. december 8. szerda 18.00 óra
Újornamentika és organikusok – Kortárs Magyar Építészet címmel az EFAP konferenciához időzítve a MÉSZ 2010. tavaszán, Párizsban nagy sikerrel bemutatott kiállítását a brüsszeli Magyar Házban is megrendezte. A november 17-én délután tartott megnyitón Kálmán Ernő mondott bevezetőt, amelyet Szegő György és Mikó László kiállítás-megnyitója követett.
A főkurátornő jelmondata – „az emberek az építészetben találkoznak” – triviális szlogen. Akár a világ építészeinek találkozására is leszűkíthető az értelmezés. De úgy is gondolhatjuk: földi létünket ma túlépített, nem természetes környezet keretezi, ez az építész prakticizmus számára fokozott felelősség – elvben.