2010. október 4.
11:00 Év Háza díj átadása az Építészek Házában
12:00 Visegrádi Négyek Családi Házai kiállítás megnyitója az Építészek Házában
14:00 Építészeti konferencia a FUGA Budapesti Építészeti Központban
2010. október 4.
11:00 Év Háza díj átadása az Építészek Házában
12:00 Visegrádi Négyek Családi Házai kiállítás megnyitója az Építészek Házában
14:00 Építészeti konferencia a FUGA Budapesti Építészeti Központban
Építészet, épített tér és fotográfia, fotóművészet kapcsolata nem új keletű jelenség, azonban a kezdeti funkcionális-dokumentarista megörökítést a modernizmus művészi-esztétizáló ábrázolása sem haladta meg. Jelentősebb nézőpontbeli fordulatot az architektúra és fotó viszonyában Bernd és Hilla Becher képei hoztak a minimalizmust és konceptuális művészetet…
A 12. Velencei Biennále hívószava: Találkahely: az Építészet. (People meet in Architecture) Ebben az évben Kazujo Sejima kurátor irányításával a biennále új programot indított az egyetemek számára Universities meet in architecture címmel. Paolo Baratta szerint „Új biennálé születik, amely az egyetemeket is látogatóknak tekinti.
Szakmai fellebbezés és közérdekű bejelentés
a tervezett Bécsi utcai ingatlanfejlesztések elvi építési engedélyezése ellen
Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a különböző fórumokon megjelent számos szakmai ellenvetés, az érin-tett szakmai szervezetek (BÉK, ICOMOS, KÖH, MÉK, MÉSZ, MUT) hivatalos tiltakozása, és az összegyűlt…
Niki de Saint Phalle, bár egy nemesi származású bankár apától, francia állampolgárként, kozmopolitának született (anyja amerikai színésznő volt), és az is maradt. Élt Olaszországban, Svájcban, végül San Diegóban, az USA-ban halt meg. Művészete a nemzeti történelmek előtti plasztikai archetípusok újrafelfedezésével – a szó legjobb értelmében – mondható internacionálisnak.
A Magyar Építőművészek Szövetség küldöttsége 2010. augusztus 30. – szeptember 6. között Sanghajban látogat az építészeti kapcsolatok felvétele érdekében. Hudec László, magyar származású építész Kínában is nagyra értékelt hagyatéka lehetőség a magyar építészet illetve építészirodák bemutatása a kínai építészirodáknak és szakmai szervezeteknek…
A kép – legyen analóg vagy digitális – képes láthatóvá tenni az ismeretlen tartományának szemünk által nem érzékelhető világát. A tudomány fejlődésével nyíló új lehetőségek tágítják a világról alkotott képünket, olyan elvont struktúrák válnak a képek tárgyává, amelyek a képzeletünkben, illetve számítógépeinkben létező pixelekből állnak össze.
A városvédő civilek 1982 óta minden évben Podmaniczky-díjjal jutalmazzák azokat, akik foglalkozásuktól, munkahelyi kötelezettségüktől függetlenül, vagy azt jelentősen túlteljesítve a legtöbbet tették épített és természeti környezetünk, kulturális örökségünk értékeinek védelmében. Az idén 28. alkalommal került sor a díjátadóra.
Az épületek rekonstrukciója hosszú időn keresztül kellemetlen viták tárgya volt, és ma is érzékeny pont. Mégis az ókor óta találkozunk olyan épületekkel, amelyeket leromboltak, és különböző okokból később újjáépítettek. A rekonstrukció eltérő értelmezéseinek megértése a vitákat tágabb kontextusba helyezi, amely megkönnyíti azok érzelmi aspektusának tárgyalását.
Az építészeti kiállításokon a rajzok, modellek és fotók bemutatásával a látogatók alig kapnak közvetlen élményt a kiállított épületekről. Ezt a hiányt felismerve a londoni múzeum terét kísérleti helyszínként használva meghívtak 19 építészt, hogy tegyenek javaslatot olyan struktúrára, amely a nyugalom, a visszavonulás eszméjét közvetíti.
Az embernek az a vágya, hogy a Földet fentről láthassa, ősrégi álom. A 93 fényképből álló, „Magyarország kulturális öröksége légi felvételeken“ c. kiállítás áttekintést nyújt a mai Magyarország területének legjelentősebb műemlékeiről és tájairól. A válogatás azokat a műemlékeket helyezi előtérbe, amelyek az építőművészet fejlődésében kulcsfontosságúak.
A Tervezni, építeni, élni címmel futó kiállítás mottója: Albánia terra incognita. Ám az osztrákok legalább az ország fővárosáig – vagy száznegyven éve – elláttak. Az osztrák érdeklődés a török birodalom összeomlásától indult: a 19. század végén Ausztria kapta a balkáni utódállamok konszolidálásának máig megoldhatatlannak bizonyuló feladatát. Az eredmény közismert.