A herceg, az építész és a filozófus beszélgetése Szöveg: Hörcher Ferenc A modernizmus diskurzusa az egyre nagyobbra növő városok legendáját meséli el. De vajon csakugyan halálra ítélte-e a történetileg állítólag meghatározott fejlődés a kis- és közepes méretű városokat? Az alábbiakban a kisváros dicséretét szeretném megfogalmazni egy herceg, egy építész és egy filozófus segítségével. Az […]
Utóirat
A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ egy éve
Szöveg: Almássy Kornél A Magyar Építészeti Múzeum már 2016 végén, a Forster Központ megszüntetésekor – elsősorban a közelmúltban elhunyt Fekete György tiszteletbeli elnök úr erőfeszítéseinek és támogatásának köszönhetően – a Magyar Művészeti Akadémia intézmény-családjának része lett. Csaknem egy évre rá, 2017. november elején a Forster Központból a Miniszterelnökségre került kollégák egy része követte a MÉM-et. […]
„…hogy a bizottság rajzai és fényképei készletéből kiállítást eszközöljenek”
Válogatás a MÉM-MDK műemléki gyűjteményeinek korai forrásanyagaiból Szöveg: Kádár Zsófia, Kovács Gergely A mindenkori műemlékvédelmi hivatal gyűjteménye közel ötven év után költözni kényszerült az Országos Műemléki Felügyelőség székházaként 1971-ben újjáépített, Táncsics Mihály utca 1. szám alatti, várnegyedbeli épületből. A 2016 nyarán összecsomagolt archívum anyaga 2019 decemberében – megváltozott intézményi keretek között, egy másik helyszínen – […]
Vírus és vidékfejlesztés
A Magyar Urbanisztikai Társaság 2020. évi konferenciája, november 17-19. Szöveg: Szarka Zsófia, Szabó Julianna Az idei évben valószínűleg már nem fog lezajlani olyan konferencia, ami ne érintené a pandémiás helyzet kérdéseit. Ez a Magyar Urbanisztikai Társaság XXVI. Országos Urbanisztikai Konferenciáján sem történt másként, a rendezők mégis felsorakoztattak olyan témákat, amelyekről a vírus okozta problémák közepette […]
Kertművészet és irodalom
Kötet és konferenciasorozat, 2020. október Szöveg: Herczeg Ágnes A kertművészet, a tájépítészet számunkra érdekes és figyelemre méltó kérdésköreit vizsgálva, immár hagyományként tekinthető módon szervezünk műhelykonferenciákat. A FUGA-ban tartott előadássorozatok szervezője az ICOMOS MNB Történeti kertek tagozata, valamint a SZIE Tájépítészeti és Településtervezési karának Kertművészeti és Kertépítészeti Intézete volt, az NKA, az Ormos Imre Alapítvány, a […]
Nyugtalan múzsák
Összefoglaló kiállítás a Velencei Biennálé helyett 2020-ban, ahogy minden, nagyobb közönségre számító rendezvény, a Velencei Építészeti Biennálé is elmaradt, illetve a következő évre került át. Az idén éppen fennállásának 125. évét ünneplő biennálé egy nagyszabású történeti áttekintéssel foglalta össze ezt a korszakot a Giardini Központi Pavilonjában, illetve az online térben (www.labiennale.org). A mostani írásban a […]
A locska Sédtől Sanghajig
Veszprém és Kína földrajzi, építészeti kapcsolatai Szöveg: Baldavári Eszter A Sanghaji Magyar Főkonzulátus és a Magyar Építőművészek Szövetsége együttműködéséből 2019 novemberében megjelent – az alábbi tanulmány szerzőjének kéziratán alapuló – könyv Gonda Károly sanghaji magyar építész életművéről készült, és Goldán kívül olyan magyar művészek és mérnökök tevékenységét is ismerteti, akik valamilyen módon Kína vonzásában éltek. […]
Gilvánfa
A szegregátum közösségi építészetének tervezési módszerei Szöveg: Varjú Kata A jelen kor legsúlyosabb globális és hazai társadalmi problémáinak egyike a szegregáció és a vele járó társadalmi szakadékok növekedése, mélyülése. Egy adott társadalmat elérő hatások szinte az összes tudományterületet kompetenciáját érintik, s ez által felmerül a kérdés: egy adott szakterületen belül – jelen esetben építész tervezőként […]
A svéd építészet és magyar emigráció a 20. században
Adalékok a magyar emigráns építészek svédországi tevékenységéhez Szöveg: Hadik András A tanulmány azoknak a magyar származású építészeknek a pályáját követi végig, akik a második világháború idején, az azt követő években, illetve az 1956-os magyar forradalom leverése után emigráltak Svédországba, és életművük jelenős részét ott fejtették ki. A szerző személyes ismeretségeken keresztül tárja fel a svédországi […]
Maróti Géza zebegényi országzászlója a Műcsarnokban
Szöveg: Szegő György 2017-ben a budapesti Műcsarnok Rejtett történetek – az életreform-mozgalmak és a művészetek című, nagy sikerű kiállításán a Műcsarnok apszisában megépítették Adolphe Appia egyik nagyszabású sípadi architektúrájának életnagyságú modelljét, ami a későbbi kiállításokon különleges programok, illetve a bemutatók egy-egy részének helyszíne lett. 2019 végén Maróti Géza (1875–1941) építész, díszítőszobrász zebegényi Trianon Országzászló emlékművét […]
Városépítészeti aspektus
Budapesti szocreál lakóépület-együttesek Szöveg: Kissfazekas Kornélia Az államszocialista országok folyamatait feldolgozó kutatások között az 1950-es évek időszakának városépítészete még mindig kevéssé kedvelt terület. A politikai befolyásoltság, a diktatórikus rendszer mindent átható ideológiai alapú direktíváinak emléke, akár személyes tapasztalata sokakban máig ellenérzést kelt a korszak városépítészeti, építészeti produktumaival szemben. A közelmúlt egy–egy felújításának sikere változtatott némileg […]
Segélykérés a margitszigeti romok megvédéséhez
Szöveg: Roth János Budapest vezetése 1997-ben határozta el, hogy a margitszigeti kolostor évtizedek óta pusztuló romterületének szakszerű régészeti feltárását, majd a felújítását fontos értékvédelmi feladatává teszi. A kolostor romterülete Budapest egyik legjelentősebb középkori épületegyüttesét jelenti. A felújítás előzménye az 1937/38-as, Lux Géza tervei szerint megvalósult Romkert, amely az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszusra készült el. A második […]