17. Nemzetközi Építészkongresszus Szöveg: Ware-Nagy Orsolya Mintegy 900 építész gyűlt össze a nagyszabású szakmai eseményen 2020. március 6-án pénteken a Puskás Aréna konferenciatermében. Az idei hívószó – „Ép-ítés, Gyógyító építészet” – többféle értelmezést enged, a meghívott előadók a témakör magától értetődő és első hallásra meglepőbb megközelítésével egyaránt szolgáltak. A helyszín, amelyet tavaly novemberben adtak át, […]
Utóirat
Templomaink és a vizualitás
Szakrális terek konferencia, MKISZ, 02. 13. Szöveg: Feledy Balázs A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége szakmai tagozódása jellemzően a hagyományokat követi, amikor egyes szakosztályai szigorúan műfaji, művészeti ágbeli különbségekkel működnek. Ennek megfelelően van festő, képgrafika, tervezőgrafika, szobrász szakosztálya. Immár hosszú évekkel ezelőtt azonban, elsősorban két művész kezdeményezésére létrejött az Interdiszciplináris Szakosztály, amely – haladva […]
Érezni is engedd…
Négy film a 12. Budapesti Építészeti Filmnapokon Szöveg: Tatai Mária Fotók: KÉK Tizenkettedik alkalommal rendezte meg idén márciusban a Kortárs Építészeti Központ a Budapesti Építészeti Filmnapokat Buildings with Feelings címmel, melynek szervezői ezzel a mondattal kezdték köszöntőjüket: „Eljött az idő, hogy kimozduljunk az emberközpontú gondolkodásmódból, megálljunk és körülnézzünk magunk körül.” Néhány hét alatt a […]
Építészek home office-ban
Szöveg: Magyaróvári Fanni Izabella Az építészek mesterségük jellegéből adódóan gyakorta hazavihetik a munkát, ennek minden előnyével és hátrányával együtt. Összeállításunkban néhány olyan építészt, iparművészt mutatunk be, akik otthonról (is) dolgoztak, és ezt sok esetben sikerült lencsevégre kapni, megőrizni az utókornak. A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ a koronavírus okozta veszélyhelyzetre való tekintettel […]
Térképfejtés
Lovra Éva: Városok az Osztrák-Magyar Monarchiában. Városszövet- és várostipológia 1867-1918. TERC Kiadó, 2019. Szöveg: Meggyesi Tamás Többen vagyunk, akiket a térképek titokzatos világa már gyerekkorukban rabul ejtett. Talán annak idején a térképek is színesebbek, szebbek voltak, de elég a József-kori térképekre gondolni, amik a mai szemlélőt is elvarázsolhatják. Amikor pedig az ember alaptérképekkel találkozik, és […]
Egy budapesti Bécsben
Sármány-Parsons Ilona: Bécs művészeti élete Ferenc József korában, ahogy Hevesi Lajos látta Balassi Kiadó. 2019. 472 p. Szöveg: Szegő György A szerző, Sármány-Parsons Ilona a Monarchia festészetének a nemzetközi művészettörténész szakma által elismert alakja, Budapesten, Bécsben és Londonban él, és egész Európa-szerte kutatja a korszakot. Hevesi a szolnoki művésztelepen szeretett bele Tina Blau […]
Vírusvilág
A pandémia hatása a kórháztervezésre Szöveg: Schrammel Zoltán „The world is sick” írta Le Corbusier lakonikusan 1967-ben, a várostervezésről szóló állásfoglalásában. A kijelentés örökérvényűségét is nehéz megkérdőjelezni, de ma, 2020 március végén vitán felül igaz. Az emberek legtöbbje otthonába zárkózva követi az eseményeket, míg a sok sebből vérző, a társadalmi viták folyamatos kereszttüzében működő egészségügy […]
A túlélés virága
A Homo sapiens és a nagy kérdés Szöveg: Nagy András A mindenség történetének kb. egymilliomod része a Homo sapiens sapiens története. Az egyre gyarapodó közösségi tudás kezeléséhez egyre elégtelenebbnek bizonyult a nagyjából ötvenfős hordákban való lét, a közösségek növekedésének viszont gátat szabott a viszonylag korlátozott beszédkészség. Nagyjából itt kezdődik Yuval Noah Hararinak a Sapiens […]
Vonzás és taszítás
Passzázsház-torzók Újpest városközpontjában Szöveg és fotók Text and photos: Losonczy Anna Kornélia, Benkő Melinda Mielőtt 1950-ben Nagy-Budapest IV. kerületévé vált, Újpest az ország egyik legnagyobb, az iparfejlesztésnek köszönhetően dinamikusan fejlődő városa volt. Központi helyzetű lakótelepének kialakítása és a 3-as metró megépítése 1980-ra a hasonló szerepkörű elővárosi csomópontoknál jóval előnyösebb helyzetbe hozta Újpest-Központot, így a rendszerváltás […]
Spontán építészet Tiranában
Szöveg és fotók: Bene Bence Az albán főváros városépítészetében többször is találkozhatunk spontán fejlődéssel, különböző és változatos aspektusokban. Írásomban a város három fő építészeti-urbanisztikai folyamatát mutatom be, melyeknek alapja az informális és formális építészet közötti párbeszéd. Tirana fejlődése a 20. század elejéig spontán módon alakult, az első városrendezési terv az olasz befolyás idején készült, és […]
Sűrűsödő üresedés
Közösségszervező épületmagok az Oxfordi Egyetem új kortárs felsőoktatási intézményeiben Szöveg: Deichler Tímea, Jakab Dániel A felsőoktatási tanulási terekről folyó kutatásunkhoz kapcsolódóan 2019 októberében Oxfordban jártunk. A ködös, nyirkos utcákról belépve egyszerre monumentális és inspiratív, ugyanakkor otthonos és nyugalmat árasztó helyeket ismerhettünk meg. Tanulmányunkban a város egyetemének három, a 2010-es években átadott épületének térszervezési újdonságaira fókuszálunk. […]
Kőrössy Albert Kálmán
A szecesszió sztereotípiái és etimológiai problémája Szöveg: Baldavári Eszter „Csak a Könyv kapcsol múltat a jövőbe” (Babits Mihály) A magyar századforduló egyik legtehetségesebb építésze, Kőrössy Albert Kálmán születésének 150. évfordulója alkalmából Díszítőérzékkel átszőtt tudás címmel kiállítást rendezett a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ. A budapesti Ráth György-villában, majd az Országos Pedagógiai Könyvtár és […]