Egy konferencia-hozzászólás szerkesztett változata Szöveg: Tasnádi György A belsőépítészek szinte folyamatosan benne élnek saját szakmájuk identitásváltozásaiban, hiszen oly gyorsan és oly sokszor változtak a szakmánk iránt igények, ráadásul nem csak az építészeti belsőre terjed ki a kompetenciánk. Okkal beszélünk arról is, hogy a belsőépítészet szó messze nem fedi le a szakmánk valós területét. 2012-ben hivatalosan […]
Utóirat
…és ki emlékszik még arra a sárga kerti padra?
Ökodesign, új paradigma? Szöveg: Zalavári József DLA Az 1954-es futball világbajnokság döntőjében a német csapat legyőzte aranycsapatot. A számos legenda ellenére a vereség valószínűleg a második félidőben, a német válogatott által akkor először viselt, hosszas kísérletek alapján tervezett új típusú csavarozható stoplikkal felszerelt Adidas focicipők voltak. Vagyis a vereségünk okát valószínűleg a designban kell keresnünk. […]
Kelet-nyugati átjárók
A második világháború utáni európai építészet egyesített története felé Szerk. Moravánszky Ákos – Torsten Lange – Judith Hopfengärtner – Karl R. Kegler: East West Central. Re-Building Europe 1950–1990. Basel: Birkhäuser Verlag 2017, 3 kötet) Szöveg: Kerékgyártó Béla Mi kötötte össze egymással az évtizedeken át hatalmi tömbök szerint megosztott Európa nyugati és keleti felét? Hogyan írható […]
Habarcsmetaforák
Metaphors in Architecture and Urbanism. An Introduction Szerk. Andri Gerber, Brent Patterson, Transcript Verlag, 2013 Szöveg: Veress Dániel Az alábbiakban bemutatott könyv az építészetelméleti irodalom Nemzeti Színháza: sokáig és okkal várt, hiánypótló mű, mégis fanyalogva kell megközelítenünk. S most, hogy a fenti címmel, illetve az első mondattal elindult a szöveg, és az olvasó – talán […]
Építeni határok nélkül
Avagy hogyan lesz egy festő vásznából univerzális építőelem Szöveg: Katona Vilmos Az építészet irányából közelítve hajlamosak vagyunk kétkedően fogadni annak lehetőségét, hogy a geometrikus művészet meghaladhatja azokat a fizikai és felhasználási kereteket, amelyeket a számára hivatkozási alapot jelentő szuprematista festészet már egyszer felkínált. Saxon Szász János „űrképei” azonban erős állítások amellett, hogy a síkból kiinduló […]
Globális gömb: világkiállítás Kazahsztánban
EXPO 2017, Astana, 2017. június 10 – szeptember 10. Szöveg és fotók: Lővei Pál Egy hatalmas gömb tövében állni különleges élmény, de kicsit távolabbról sem akármilyen a látvány – a chicagói Adrian Smith és Gordon Gill tervezte gömb-pavilon kétségtelenül az astanai Expo 2017 legnagyobb attrakciója volt. A kiállítás zárását követően is megmaradó, 80 m átmérőjű, […]
Építészetoktatás és kutatás Norvégiában magyar szemmel
Az Építőművészeti Doktori Iskola norvég tanulmányútjáról Szöveg: Baku Eszter, Bedecs-Varga Éva, Palicz Kata A BME Építészmérnöki Kara 2016-ban sikeresen pályázott az EGT Norvég Alap intézményközi együttműködések kialakítását célzó pályázatán. A cél egyrészt új nemzetközi kapcsolatok kiépítése volt, elsősorban a trondheimi (Norvégia) székhelyű NTNU (Norges Teknisk-Naturvitenskapelige Universitet) egyetemmel, másrészt a meglévő tudományos együttműködések megerősítése az oslói […]
Vágó 140 – Schiffer 150
Építészettörténeti konferencia, 2017. szeptember 16. Szöveg: Ordasi Zsuzsanna Szeptember 16-án a 20. századi építészettörténet egy jelentős fejezetét feltáró konferencia zajlott a Munkácsy utca 19/b. szám alatt álló Schiffer-villában, Dvorszky Anikó és Ordasi Zsuzsanna szervezésében. Az előadók Vágó József építészről és Schiffer Miksa (Mihály) vállalkozóról emlékeztek meg annak kapcsán, hogy ebben az évben mindkét rendkívüli egyéniségnek […]
Helyzetkép az építészeti fotóról
Körkérdés a pályázatot értékelő zsűri tagjaihoz A fotópályázathoz kapcsolódva a folyóirat szerkesztősége körkérdéssel fordult a zsűri tagjaihoz, hogy mondják el véleményüket a közép európai kortárs építészet helyzetéről, illetve ezzel összefüggésben az építészeti fotográfia mai szerepéről. Ugyanakkor arra is kíváncsiak voltunk, hogy a fotótechnika egyre gyorsuló iramban történő fejlődése, hogyan befolyásolja a fotós mindennapi munkáját. 1. […]
Mit tudtak a régiek?
Klösz György városfelvételei és az építészeti fotográfia Szöveg: Szarka Klára Klösz György sokszorosan sikeres fotográfus. Korának, a kiegyezés utáni Magyarországnak keresett és megbecsült alkotója és sikeres vállalkozója volt. De halála után sem felejtették el, egyre lelkesebben fedezték föl újra és újra. Városképeit és épületfotóit ma is érdemes tanulmányozni, vizuális alkotói módszerének titkát megfejtve nemcsak a […]
Informatív kép
Az építészeti fotó, mint az információáramlás képi eszköze a két világháború közötti építészeti közéletben Szöveg: Sebestyén Ágnes Anna Az építészeti fénykép a fotográfia sokarcú és sokféle értelmezési lehetőséget kínáló műfaja, amely készítésének körülményeitől, valamint a fényképész szándékától függően különféle szálakon kapcsolódhat az építészethez. Építészeti fotó készülhet a fotográfus teljesen autonóm művészi elgondolása révén, de egy […]
Közvetlen élmény
Képalkotás a közösségek építészetéről (részlet) Szöveg: Somogyi Krisztina Hogyan nézünk fotókat ma, egy olyan időszakban, amikor átlagosan napi négy órát töltünk intenzív impulzusokat adó képernyők előtt? A vizuális kultúra jelentős mértékben változott, amióta Niépce Kilátás a dolgozószobából című legkorábbi fennmaradt képe elkészült 1827 körül. A 19. század közepének világa jelentősen eltért a maitól, abban a […]