Parametrikus építészet Szöveg: Botzheim Bálint Mire képes az építészet a technológiai és formai komplexitás és extremitás értelmében? Mi az, ami az építészet számára ma még nem elérhető, de egyszer talán az lesz? Kutatásom során olyan új irányzatokat vizsgáltam az utóbbi három évtizedből, amelyek az építészet határait feszegették, ugyanakkor formai következetességre törekedtek. Az építészeti tervezői folyamat […]
Utóirat
[Fusi]city – Szereld meg Budapestet!
A System D és a városi fusizás elmélete és gyakorlata Szöveg: Hory Gergely Hétköznapi túlélés, szürkezónák, informális hálózatok, okosba csinálás. Ezen fogalmakat vizsgálva készítettek köztéri projekteket a [Fusi]city-Szereld meg Budapestet! című nemzetközi workshop résztvevői. A program az amszterdami Sandberg Instituut-on működő System D Academy és a Téreltérítés Munkacsoport együttműködésével jött létre a 2014.évi Design Hét […]
Lakótelepsors 4 – Óvatos útkeresések a 21. században
Bellvitge, L’Hospitalet de Llobregat, Barcelona agglomeráció, Spanyolország, 1964–1970 Szöveg: Benkő Melinda Fotók: Benkő Melinda, Bach Péter Az európai paneles lakótelepekről az MÉ 2014/2. számában indult cikksorozat. Grenoble, Magdeburg és Vilnius után most Barcelona egy, a turisták által nem ismert arcának feltárására vállalkozik a szerző. A repülőtér és a belváros közt félúton, a 4,6 milliós metropolis […]
Lantos Ferenc és az építészet
Emlékezés a Mesterre Szöveg: Keserü Katalin Lantos Ferenc 2014. december 20-án, 85 éves korában hunyt el. Az MMA tagja volt, Munkácsy- és Kossuth díjas. Martyn Ferenc volt a mestere. A 70-es évek elején a Pécsi Tervezővállalatnál dolgozott, ahol elsősorban középületekhez készített zománcképeket. Megalapította a Pécsi Műhelyt, művészetpedagógusként tanítványaival Pécs szellemi életének autonómiáját erősítette. Elméleti és […]
Színkeretek – A polikróm város kialakulása
Lechner Párizsban Szöveg: Barry Bergdoll Lechner Ödönnek az 1890-es években és a 20. század legelején készült, rendkívül eredeti munkáit túl szorosan kötjük a hagyománnyal szakító szecesszióhoz és más tervezők – például a katalán Antonio Gaudí vagy a finn Lars Sonck – stílusához, a népművészettel átitatott szecesszióhoz. A viták nyomán, miszerint Lechner vajon személyes élményeket is […]
Lechner Ödön, a nemzeti modernizáció építésze
Nemzeti stílusok Európában Szöveg: Sármány-Parsons Ilona Lechner Ödön kísérlete, hogy egy magyar építészeti stílust teremtsen, több mint száz éve heves elméleti viták tárgya. Minden nemzedéket arra ösztönöz, hogy újra meg újra megkísérelje megvalósítani Lechner álmát, de mindig heves politikai vitákat vált ki. A nemzeti stílus megteremtésének gondolatával a magyar művészek nem álltak egyedül a hosszú […]
A vagabondok nemzedéke
Szerves építészet ma Szöveg: Kuli László A magyar organikus építészet alapgondolatait, alapköveit a két nagy hatású mester, Makovecz Imre és Csete György rakta le. Tanítványi nemzedékek sora került ki kezeik alól, szakmai jelenlétük megszűnése hatalmas űrt hagy utánuk. Kérdés, hogy az életművek gondozásán, ápolásán kívül meg tud-e maradni szellemi örökségük az építészeti nyelvben? Élő gondolatként […]
Építészet a Hagenbundban
Pragmatikus modernizmus – avantgárd és mainstream között Szöveg: Matthias Boeckl A „Hagenbund építészet” azt az avantgárd peremén és azon túl lévő cselekvési területet reprezentálja, amely rendszeresen ellátta a hétköznapi építészetet a modernizmus ötletkivonatával. Mivel széles körben elfogadott volt, így sokszor nagyobb befolyással bírt, mint az avantgárd látványos megnyilvánulásai, melyek alapvető kulturális újításait sokszor csak évtizedekkel […]
Magyarok a bécsi Hagenbund hálózatában (1900–1938)
A „másik modern“ igézete Szöveg: Bajkay Éva Az osztrák művészet központi múzeuma a Belvedere 2014 végén egy új szempontú kiállítást szentelt a Josef Hagen vendéglősről elnevezett Művészegyesület, röviden Hagenbund működésének. Nem a tagok munkásságát, hanem a kapcsolatok hálózatát kutatták új, Közép-Európa centrikus szemlélettel, bevonva a témával foglalkozó cseh, lengyel és magyar művészettörténészeket, köztük e tanulmány […]
Építészeti magángalériák Budapesten
Szöveg: Gárdos Fanni Állandó építészeti kiállítóhelyre ma Magyarországon – összevetve akár nyugati, akár keleti országokban tapasztaltakkal – a jelek szerint alig van igény. Az „építészeti múzeum” csak virtuálisan létezik. Ha végigtekintünk Budapesten, folyamatosan működő – vagy a közelmúltig működött – építészeti galériát összesen hármat említhetünk: a Kévés Stúdió Galériát, a HAP Galériát, illetve a 2011-ben […]
Zárszó
HAP Galéria, 2003–2014 Szöveg: Ferkai András Fotó: Bujnovszky Tamás Kevin Lynch amerikai várostervező azt vizsgálja The Image of the City című híres könyvében, hogy az emberek hogyan érzékelik a várost és hogyan tájékozódnak benne. Több éves kutatás és számos interjú nyomán arra a következtetésre jutott, hogy a várost használók fejében határozott mentális térkép alakul ki […]
11 év, 110 kiállítás – HAP Galéria
Szöveg: Götz Eszter A galériabúcsúztatóra impozáns könyv készült, benne a 11 év összes kiállításából egy rövid ízelítővel, a megnyitókon elmondott beszédek, a tárlatokon bemutatott tervek, fotók, grafikák, és az egy-egy alkalommal összegyűlt közönség felidézésével. És ahogyan forgatjuk a több mint háromszáz oldalas „emlékkönyvet” – melyet a 11 év alatt elkészült, szinte márkavédjeggyé vált, letisztultan elegáns […]