A Lisszabontól 350 kilométernyire fekvő Guimarãesről az újkori Európa egészen mostanáig keveset tudott. Pedig Portugália bölcsőjét, az első portugál király, I. Alfonz szülővárosát és a Spanyolországtól a 12. században függetlenedett állam legelső fővárosát tisztelik benne.
A Sóskút határában álló, a hazai és nemzetközi publikációkban csak H házként megjelenő épület megbízója nem véletlenül választotta Dévényi Tamást tervezőjéül. Munkakapcsolatként induló barátságuk és szellemi összehangolódásuk évtizednél hosszabb időre nyúlik vissza, ezért ismerik egymás elvárásait és képességeit.
A világ leglátogatottabb múzeuma, a párizsi Louvre idén szeptemberben nyitotta meg 3000 m2-es új épületszárnyát, melyet az iszlám művészet bemutatásának szentelt. Háromezer műtárgy kapott benne helyet – legnagyobb részük korábban is a Louvre birtokában volt, de eddig raktárban állt –, közöttük számos monumentális alkotás.
A városegyesítés után bő 20 évvel, és egyben minden idők legjelentősebb városfejlődő ugrásának budapesti alkonyán – úgy tartják, 1900 körül Budapest és San Francisco urbanizációjának mutatói akkor világelső pozíciót mutattak – Palóczy Antal urbanista mérgében tanulságos bonmot-t fogalmazott meg…
A Xella 2012 tavaszán többfordulós nemzetközi tervpályázatot írt ki cseh, magyar, osztrák, szlovák, szlovén építészeknek. A pályázat célja az volt, hogy a Bécs melletti „Blaue Lagune” készházakat bemutató lakóparkba egy közel nulla energiaigényű családi házat tervezzenek, az Ytong–Silka–Multipor termékek alkalmazásával.
Portik Adorján építész-belsőépítész és csapata 2009-ben fejlesztette ki és szabadalmaztatta a Free Form Buildings, azaz Szabad Formálású Épületek nevű építési eljárást, melynek célja az energiahatékonyság biztosítása és a környezet épségének megőrzése az épület teljes életciklusán keresztül.
Az Odoo-ház, a BME hallgatóinak versenyműve a Madridban megrendezett Solar Decathlon Europe 2012 megmérettetésén szép sikert ért el: a tíz versenyszám összesített rangsorában a 6. helyen végzett, két kategóriában pedig 2. helyezést ért el.
A célszerűség elve az építészetben arra sarkallja az embert, hogy a rendelkezésére álló erőforrásokból minél kiszámíthatóbb környezetet teremtsen. A természeti és társadalmi mozgatóerők áttetszőségéért cserébe azonban le kell mondania a bizonytalanságról, amely nemrég még ösztönözte fejlődését és társa volt a felfedezésben.
A két világháború között a „jugoszláv ősfajnak”, a „dinári embertípusnak” a jellegét, vélt szellemiségét és építészeti megfelelőjét támogatta a központi hatalom, új-bizánci motívumokkal. Masszív emlékművek, bizantizáló középületek születtek a Bauhaus korában. Ám a gyakorlatban az ország nyugati, közép-európai felét Otto Wagner és Adolf Loos…
Az óbudai Gázgyár épületegyüttese historizáló-szecessziós stílusban, Reichl Károly és Weisz Albert tervei alapján épült 1910-13-ban. A gyár a maga idejében a legkorszerűbb technológiát alkalmazta, amely napi 250 ezer köbméter gáz termelését is lehetővé tette. A területen tizenegy kilométernyi vasúti pálya kapott helyet, amely közvetlenül…
…A tervezési folyamatot lépésről lépésre ismerteti, és végül láthatjuk-olvashatjuk a kész arculattervet. Ami talán több is annál, mert elmélyülten foglalkozik a vizuális arc megjelenítéséhez tartozó terek, funkciók megvalósításának technikai dimenziójával, műszaki tartalmával is. Így a burkolatok, falburkolatok és a világítás kialakítására is konkrét javaslatokat…
A Lechner-palota kupolaterme jó kerete az „aranykor” toposzának. Az eredeti mítoszt Hésziodosz, az első nevesíthető görög költő írta meg a hanyatlásról, annak öt korszakáról. Fekete György ars poeticája szerint – legalábbis számára – az Aranykor jelenidő.