A 10 éves Bécsi MQ Építész-centrumában az elmúlt évtizedben több részes, vaskos katalógusokkal teljes kiállítással vették sorra a 20. század osztrák építészetét. Most az AzW könyvtárának előterében tárlattal emlékeztek a háború utáni nemzedék egyik jelentős helyi alakjára, Josef Lacknerre, aki 80 éves lenne az idén.
Az 1960-as években épült óbudai kísérleti lakótelep egyes épületeit, korabeli lakásait mutatja be a Kiscelli Múzeum új kiállítása. A tárlat érdekessége, hogy a múzeum templomterében eredeti méretben építettek fel egy típuslakást. A kiállítás kurátora Branczik Márta. A II. világháború utáni lakásínségben váltak keresetté a típusházak, de nem voltak olcsók…
A Städel új udvari szárnyát november 25-én adta át a közönségnek Petra Roth főpolgármesternő és Max Hollein főigazgató. A föld alatt új shop-, café- és szervíz-funkciók mellett kapott helyet a lényeg, a Modern Művészet című gyűjteményrész (1800-1945) új elhelyezése. Európa egyik leggazdagabb festészeti és plasztikai múzeumi anyaga mentén…
Látszatra két festmény a kötet témája. Az egyiket ismeretlen szerzőtől a New York-i Metropolitan Museum of Artban őrzik: Mózes és Áron a fáraó előtt a címe (olaj, fatábla, 176,5×192,7 cm) – valószínűen 1537-ben készült. A másik ifj. Hans Holbeintől a Követek című, még monumentálisabb festmény (tempera és olaj fatáblán, 1533, 207×209 cm).
A Sandu Kiadó mensokára megjelenő könyvének címlapján a Benedek Zsanett és Lakos Dániel Goldberger loft-iroda belsője látható, Bujnovszky Tamás fotóival. 58 projekt közül választották címlapra a Tervhivatal designját. A könyvből megismerhetjük a legújabb iroda trendeket, az Office Hour remek válogatást nyújt a legfrissebb irodadesignokból.
88 éves korában elhunyt Al Boeke amerikai építész, az emberközeli építészet egyik prófétája. Boeke az általa alapított, részben saját tervei alapján épített mintafaluja Kaliforniában található. Sea Ranch-ot, mely közvetlenül az óceán partján terül el, 1962-ben birkatenyésztőktől vásárolták meg. Boeke a környezettudatos, szerves építészet akkori képviselőit…
Közvetlen jelenléte nélkül kell most megértsük, mit hozott közénk, építészetének misztériumát, és meg kell tennünk az első lépéseket a jövő építészete felé, melynek előkészítette a terepet. Önkritikusoknak kell lennünk, mert – mint mondta a Mester – az építészet nem stiláris kérdés. Sokan, akik tanítványainak tekintjük magunkat, elsősorban utánzással tanultunk, ez természetes.
A Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend tagjai 2005 nyarán felkeresték Makovecz Imrét azzal a kéréssel, hogy készítsen egy alkotást a budapesti Hermina kápolna Szent Sír oldalkápolnájába. Cikkünk ennek a munkának a történetét és dokumentumait adja közre. Írásunkat Makovecz Imre emlékének ajánljuk.
Tanulmányom alaphipotézise szerint a minket körülölelő szimbolikus kozmosz megteremtése elsősorban az öntudatra ébredt ember azon felismeréséből fakad, hogy a világ, amelybe helyeztetett, valójában nem más, mint számunkra kiismerhetetlen idegen vadon.
„1966-ban azt írta egy építész az éppen elkészült szekszárdi Sió Csárdáról, hogy a népies stílus új-művészeti ágához tartozik. Azóta mindenki azt gondolja, hogy magyar-népies építészetet folytatok, mert náddal fedtem a tetőt. 1969-ben Ybl-díjat kaptam, azzal az indokkal, hogy rendes ember vagyok, aki elkötelezte magát a népies irányvonal megújítása mellett.
A két óriási egyéniség talán koruk legnagyobbjai voltak. 100 év választotta el őket, de gondolatviláguk, céljaik közösek voltak, pedig egymást személyesen nem ismerhették. Mindketten megszállottak voltak és elveikből nem engedtek. Lechner Budapesten és Berlinben tanult, Makovecz csak itthon a Műegyetemen.
A Teozófiai Társaság müncheni, 1907 Pünkösd ünnepén megtartott kongresszusa a jelenlévők és a kortársak számára azért vált fontos eseménnyé, mert a kongresszus deklarált célja a tudomány, a vallás és a művészetek összekapcsolása volt. A résztvevők úgy gondolták, hogy a 20. századi Európa gondolkodására a tudomány és a vallás mellett…