A mozgalom Rudolf Steiner 1924-ben, Koberwitzben (ma Lengyelország) tartott előadás sorozatával indult és először Németországban, majd Ausztriában és Svájcban terjedt el. Az azóta eltelt 85 év során a világ számos országában tértek át a gazdálkodók erre a művelési módra.

A gyors és látható talajpusztulás, a mérgek hatása, a táplálék minőség-romlása Rudolf Steiner idejében még alig volt látható, de már feltűntek az első jelek: a cukorrépa kevesebb cukrot adott, megtámadták a fonalférgek stb., és a minőség romlását a szellemi látás már észrevette.

Legjobban a fenti idézet fogalmazza meg azt, hogy mi vezetett engem az euritmiához. Közel 30 éve, hogy a gimnáziumi énektanítás után a Kecskeméti Kodály Iskola gyerekeit is kezdtem tanítani ének-zenére. Csodálattal néztem, ahogy minden porcikájukkal ösztönösen formálni tudták a zenét, ahogy az ének átlélegeztetve szépre formálja még képlékeny testüket.

„Az egész világban – és nálunk Magyarországon is – beértek azok a változások, amelyeket épp a Waldorf-iskola javasolt és valósított meg először, …és amelyek azóta kutatások eredményeiként is igazolták létjogosultságukat. Legyen szó akár olyan átfogó közoktatáspolitikai célkitűzésekről, mint a 18. életévig tartó…

Művészeti impulzusát szellemi szükségszerűség hívta életre. A gondolat teremtőerő, általa az eszme estet öltött. Ahhoz hogy Rudolf Steiner 1907-től nyilvánosságra kerülő új művészeti impulzusát megérthessük, figyelembe kell venni az 1879-es évvel elkezdődött új Michaeli korszak szellemi üzenetét.

A történet a Pécs Ars Geometrica 2008 Konferencián kezdődött. Abban az évben nem tartottam előadást, így volt időm és lehetőségem sok előadást meghallgatni és alaposan elgondolkodni a hallottakon. Több előadás foglalkozott az iszlám geometrikus mintázatokkal, a matematikust itt leginkább a mintázatok szimmetriái, a fellépő szimmetriacsoportok érdeklik.

Lábán Rudolf építészetet tanult a párizsi École des Beaux- Arts-ban. Harminc éves korában Münchenbe költözött és a Bewegungskunst, azaz a mozgásművészet kutatásába kezdett. 1915-ben megalapította a Koreográfiai Intézetet Zürichben, amelyhez hasonló intézeteket hozott létre később Olaszországban, Franciaországban és másutt Európában.

Simon Stevin (Brügge, 1548 vagy 1549 – Hága vagy Leiden, 1620) egyike volt kora legsokoldalúbb szellemeinek. Tizenegy könyvet írt olyan különböző kérdésekről, mint a könyvelés, a kamattáblázatok, a matematika (ezen belül a trigonometria, a geometria, a számelmélet, az aritmetika és az algebra), a mechanika, a csillagászat, az építészet, a földrajz, a navigáció, a haditechnika és a politika.

Az alábbi dolgozat különböző dimenziójú ponthalmazok közötti vetítéseket tárgyal, elsősorban a művészet területén alkalmazható példákkal. A művészetben gyakran fordul elő magasabb dimenzióból alacsonyabb dimenzióba, legtöbb esetben 3-ból 2 dimenzióba történő vetítés.