A jelen Párizsából a jövőbe tekintve mutat új utat a holnap európai fővárosainak fejlődéséről a Roma, Uneternal City kiállítás. Aaron Betsky építész-kritikus irányításával tizenkét nemzetközi csoport élénkítette tovább a vitát olyan, nem csak Rómát érintő kérdésekről, mint a lakosság és a területi kiterjedés növekedése, vagy a gazdaság és környezet viszonya.

Józsefváros, Budapest és Közép-Európa egyik legsűrűbb kulturális területe. A Palotanegyedet meghatározó műemlék épületek határolják, a Nemzeti Múzeum, a Festetics palota, az Esterházy palota, a Károlyi palota. A környező területek megújulása zajlik, a „Budapest Európa Belvárosa, kulturális-gazdaság fejlesztési programot” 2010-11-ben valósítja meg.

Idén tavasszal a soproni AMI-ban működő workshopon csoport által szervezett alkotónapok témája a land art volt. A résztvevők többsége az AMI hallgatója volt, de érkeztek hallgatók a BME-ről, a Magyar Képzőművészeti Egyetemről, illetve a MOME-ról is. A háromnapos program első két napján előadások voltak, a harmadik napon csoportokat alakítva az erdőben folyt a munka.

A Magyar Nemzeti Galéria a BME Építészmérnöki Kar Középülettervezési Tanszék szakmai segítségével nyílt hallgatói ötletpályázatot hirdetett a Magyar Nemzeti Galéria „A” épület bejárati tereinek kialakítására, azok építészeti és belsőépítészeti rekonstrukciójára. A megadott határidőre 44 terv érkezett be. A bíráló bizottság öt pályaművet díjazott, hármat megvételben részesített.

Székesfehérvárt 1905-ben érte el a higiéné forradalma, az év utolsó napján nyitotta meg kapuit a helyi forrásvízre telepített tisztasági és gyógyfürdő. A Hübner Jenő által tervezett Árpád-fürdő szecessziós épületét a Várkörút felől a ’20-as években szállodával bővítették, majd már a második világháború után 25 méteres sportuszoda egészítette ki az együttest.

A nagybajomi közösségi ház – tömegképzését tekintve – nem egy egyelvű középület kicsinyítése, hanem, akár véletlenszerűnek is mondható addíció eredménye. Más tömegkapcsolatok, más lefedés, más helyen kialakított teraszok és terasztetők is elképzelhetők. Kovács Csaba ügyesen egyensúlyoz az építész nélküli építészet és a míves műépítészet határán.

A 19. század 3. harmadában és a múlt századfordulón Bécs vált a pszichikai betegségek kezelésének európai fellegvárává. Ez a pozíció, ha nem is kizárólagosan, de erősen kapcsolódott Sigmund Freudhoz és korszaknyitó pszichoanalitikai művéhez. Az ő lelki traumákról alkotott forradalmian új szemlélete a bécsi fin de siécle életérzésének és kultúrájának fontos eleme.

A kiállítás kronológikus folytatása az Zeit des Aufbruch / Az indulás kora – Budapest és Bécs a historizmus és az avantgárd között /1873 – 1920 monstre tárlatának, melyet a Kunsthistorisches és a Budapesti Történeti Múzeum rendezett 2003-ban – a bécsi Harrach palotában, majd ezt követően, 2004-ben a Várban.

Hogy pontosan mi a tájépítészet, arra nem egyszerű válaszolni. Nemcsak az utca emberének, de néha a szakma képviselőinek issem: annyira összetett tartalmat takar. Sokakban eddig talán nem is tudatosult, hogy ilyen diszciplína önállóan létezik. Íme, egy kiállítás, amely megpróbálja bemutatni a hazai tájépítészet lehető legtöbb nézetét.

Szövetség / 249 szobrász
Wehner T.: Modern magyar szobrászat / 1945-2010
Egymásra támaszkodó két kötet – különböző műfajokban. A Szövetség szobrász szakosztálya amolyan életjelként adta közre a ma alkotó szobrászok adat-tezauruszát.