Az Európai Unió Építészetpolitikai konferenciáján a várospolitika oktatással, iskolákkal és a szimbolikus városi terekkel – beleértve a munkanélküliek és bevándorlók segítésével, képzésével, felzárkóztatásával kapcsolatos urbanisztikai és építészeti térhasználatot is – témáiról szóltak az előadások, kerekasztal beszélgetések.
Újornamentika és organikusok – Kortárs Magyar Építészet címmel az EFAP konferenciához időzítve a MÉSZ 2010. tavaszán, Párizsban nagy sikerrel bemutatott kiállítását a brüsszeli Magyar Házban is megrendezte. A november 17-én délután tartott megnyitón Kálmán Ernő mondott bevezetőt, amelyet Szegő György és Mikó László kiállítás-megnyitója követett.
A Magyar Építőművészek Szövetsége országos, nyilvános, titkos, urbanisztikai- és design elemeket egyszerre váró komplex ötletpályázatot hirdet Magyarország valamennyi felsőfokú építész-, tájépítész-, településmérnök-, formatervező- és terméktervező képző oktatási intézményének hallgatói, valamint DLA, Phd hallgatók részére.
Magyar építészet és építőművészet kategóriában:
Primissima Díj: Balázs Mihály, építész
Prima Díj: Nagy Tamás, építész
Prima Díj: Varga Levente, építész
Október 4-én ünnepelte világnapját az építész szakma. A Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Építész Kamara közös rendezvényei a város több helyszínén folytak egész nap. Szakmai konferenciák, kiállítások és tervbemutatók mellett ezen a napon adták át a legfontosabb szakmai díjakat. Ezúton is gratulálunk a díjazottaknak!
A főkurátornő jelmondata – „az emberek az építészetben találkoznak” – triviális szlogen. Akár a világ építészeinek találkozására is leszűkíthető az értelmezés. De úgy is gondolhatjuk: földi létünket ma túlépített, nem természetes környezet keretezi, ez az építész prakticizmus számára fokozott felelősség – elvben.
A Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont beruházás utolsóként került be az Európa Kulturális Főváros címre kiírt pályázat 2005-ös pécsi anyaga közé. A nagy középületek közül elsőként mégis ezt adták át 2010. szeptember 8-án. A Pécsi Városi Könyvtár, a Csorba Győző Megyei Könyvtár, a Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtára…
Magyar Bauhäuslerek itthon – a jelző mindjárt felveti a kérdést is: kik is ezek a magyarok? Az iskola a történelmi Magyarország széthullásakor született, több alkotó hirtelen határon túli lett, az iskola meg egyenesen nemzetközi volt. A háború sokkja után sokan útnak indulnak a Bauhausba, a megújulni akaró európai kultúra bázisára…
„Az építészet megfagyott zene” – kétszáz éves mondás. Sokszor idézték, kizárólag nem komolyan vett, álpoétikus értelemben. Ami ennyire üres metaforává kopott, ott muszáj gyanakodni, különösen akkor, ha eme mondat még allegóriává sem nemesedett igazán, s ha eme mondatnak már első „pillantásra/hallásra” is kell legyen matematikai…
Különös aktualitása van a kérdésnek, vajon a külváros kortárs hitközösségei számára készülő épületeknek mit kell kifejezniük inkább: befogadást vagy elhatárolódást? Az előbbit választva a második vatikáni zsinat (1962-65) szerint, a külvilágra való nyitás, a létalapját elveszítő ember megszólításának és az ökumené kiteljesítésének szellemében járva.
Az elmúlt évben több írás is napvilágot látott a Kruppa Gábor tervei szerint nemrég felépült újpalotai templomról. Személyes benyomásokról, a ház környezethez való viszonyulásáról, építészeti részletképzésről és mintaadó előképekről olvashattunk e sorokban. A templom liturgikus terének elemzése még hiányzik, pedig ez kiemelt szempont…
A 2009-ben felszentelt újpalotai templom tervezője, az idén Ybl-díjjal kitüntetett Kruppa Gábor reflexiói Nagy Gergely Domokos fenti írására reagálnak. A kritikus hangú elemzés és Kruppa Gábor reflexiója így az építészeti szándék és a megépült építészeti alkotás befogadása témakörét járják körül, két hangon, egymás gondolatait…