Városi kertek a dzsentrifikáció tükrében

Új városi közterület-használati igény példái Budapest központi kerületeiben Szöveg: Kocsis János Balázs, Fáczányi Zsuzsanna, Keresztes-Sipos Andrea Az utóbbi évtizedekben a városi élet és közösségei jelentős változáson mentek át a városmagban lezajló gazdasági és társadalmi folyamatok hatására. Az összetett folyamatban a gazdasági és demográfiai tényezők indukálta dzsentrifikáció mellett a szuburbanizációs életmódra adott reakcióként az átalakuló város […]

Róma és Bécs

A Velencei Építészeti Biennálé osztrák kiállítása Szöveg: Botzheim Bálint A 2025. évi Velencei Építészeti Biennálé főkurátora Carlo Ratti. Hívószavai, az Intelligencia, Természetes, Mesterséges, Kollektív egyúttal a biennálé címéül is szolgáltak. Az osztrák pavilon kurátorai, Lorenzo Romito, Sabine Pollak és Michael Olbrist a lakhatás mai kihívásaival fogalkoznak. Két város, Róma és Bécs példáin keresztül mutatják be […]

Az amerikai álom nyomában

Suburbia, AZ W, Bécs, 03. 06. – 08. 04. Szöveg: Götz Eszter Fotók: AZ W Az AZ W kiállításának magja az az anyag, amelyet 2004-ben Philipp Engel kurátor készített a Centre de Cultura Contemporània de Barcelona számára. A tavaly szeptemberig Barcelonában látható kiállítás a Madrid és Barcelona környéki beépítésekre koncentrált; most az osztrák közreműködők – […]

Budapesti államszocialista kislakótelepek fizikai változásai az építésüktől napjainkig

Szöveg és fotók: Bene Bence Az államszocializmus évei alatt Budapest egész területén épültek kislakótelepek, változatos építészeti kialakítással és városépítészeti karakterrel. Különleges, összetett és nemzetközileg is alig kutatott rétegét képezik a második világháború utáni tömeges lakásépítésnek. 35 évvel a rendszerváltás után értékelhetjük ezen beépítések sikerességét a fizikai indikátorok alapján: hogyan változott meg fizikai kontextusuk, térhasználatuk és […]

Építészet testközelből

Anna Heringer – Dominique Gauzin-Müller: Form Follows Love – Intuitív építészet Bangladestől Európáig Szöveg: Lapinskas Lilla „A szépség a szeretet kifejeződése, és mindkettő a fenntarthatóság szinonimája. A fenntarthatóság így nem erőforrás-, technológiai innováció- vagy pénzkérdés, hanem egy etikai és mentális hozzáállás” – írja Anna Heringer tavaly megjelent könyvében, amelyben építészeti munkásságát saját épületein keresztül mutatja […]

120 éves a Magyar Építőművészet folyóirat

Utóirat mellékletünk jubileumi számához érkeztünk: idén ünnepeljük a Magyar Építőművészet folyóirat első megjelenésének 120. évfordulóját. A jeles alkalomra egy visszatekintő válogatással készültünk, az Utóirat immár 22 évfolyamot átfogó lapszámaiból gyűjtöttünk írásokat. 2022-ben, a Magyar Építőművészek Szövetsége alapításának szintén 120. évforduláóját ünnepelve, egy kötetnyi válogatást állítottunk össze a folyóirat írásaiból. A mostani válogatásunkban időrendben, évenként elevenítjük […]

Egy közös pályakép: Csete Ildikó és Csete György

Szöveg: Keserü Katalin Cs. Györgynek, születése 85. évfordulójára Miért jár a fejünkben ma is ez a két ember? Akiknek ritka közös fotói olyanok, mintha 100 évvel korábban készültek volna egy összetéveszthetetlenül különböző emberpárról: szigorúan szorosra fűzött ruhájú, kerekded arcú nőről (akinek haja határozott formában övezi az arcát) és egy keskenyebb, élesebb karakterű férfiről (akinek ritkuló […]

Művész-szüleim hagyatékgondozása – digitálisan

Szöveg: Csete Örs   Nagy László: Elhullt bolondok nyomán Dehogy merevít meg delelés még romlatlan madár a májam gyöngy még bennem az elrendelés hogy a bolondok útját járjam amíg a vérem kereke jár a szél amíg számat csiszolja lesz a veszett ügynek bolondja békákkal tüzdelt kalap alatt lesz a májusért fölkelt beszéd ha napozik a […]

Fénytengely és világító szirom-nyelvek

Ornamentika és nemzeti formanyelvkeresés Csete György építészetében Szöveg: Baldavári Eszter A szecesszió mint mozgalom A 19. és 20. század fordulóján a historizáló építészet mellett megjelent a szecessziós mozgalom, melynek égisze alatt az egyes nemzetek a rájuk jellemző formavilággal, a művészek szabad formaalakításával igyekeztek bemutatni művészeti alkotásaikat. A nagyobb európai birodalmak a gyarmatországok népművészeti tárgyaival az […]

Kontinuitás, komplexitás és megjelenés

Mi a valóság a digitális tervezők számára? Szöveg: Antoine Picon Ez az írás a valódiság legújabb keletű változatai egyikéről szól – nevezetesen arról, amely az 1990-es évek eleje óta a digitális tervezésben jelenik meg. A digitális építészet fejlődése elválaszthatatlan a világról alkotott alapfogalmainktól. A valódiság keresése egy hosszú fejlődéstörténet újabb epizódja, amely megkísérli meghatározni az […]

Az építészet határterületei

Parametrikus építészet Szöveg: Botzheim Bálint Mire képes az építészet a technológiai és formai komplexitás és extremitás értelmében? Mi az, ami az építészet számára ma még nem elérhető, de egyszer talán az lesz? Kutatásom során olyan új irányzatokat vizsgáltam az utóbbi három évtizedből, amelyek az építészet határait feszegették, ugyanakkor formai következetességre törekedtek. Az építészeti tervezői folyamat […]

[Fusi]city – Szereld meg Budapestet!

A System D és a városi fusizás elmélete és gyakorlata Szöveg: Hory Gergely Hétköznapi túlélés, szürkezónák, informális hálózatok, okosba csinálás. Ezen fogalmakat vizsgálva készítettek köztéri projekteket a [Fusi]city-Szereld meg Budapestet! című nemzetközi workshop résztvevői. A program az amszterdami Sandberg Instituut-on működő System D Academy és a Téreltérítés Munkacsoport együttműködésével jött létre a 2014.évi Design Hét […]