2010/3

Az építészet különös – semmivel fel nem cserélhető sajátossága folyamatos jelenvalósága, érzéki anyagszerűsége.
Kell hozzá hely, és fontos az idő. Számít a fizikai és mentális környezet.
De az építészetet – minden hiedelemmel ellentétben – nem az építészek csinálják.

Gerle János “válogatásként” prezentálja az alkotópáros életművét. Összegző értékelése mégis kiemeli, hogy Korb és Giergl “elsőkként közvetítették a nyugati-európai új művészeti impulzusokat”. Valószínűsíthető, hogy a Zeneakadémia körüli botrányok okozták a közös életmű szárnyaszegett folytatását, Giergl kiválását.

A régi/új Magyar Építőművészet folyóirat kis megszakításokkal 1903 óta kíséri figyelemmel a magyar és a nemzetközi építészet folyamatait, az építészetről való gondolkodás változásait. A harmadik évezred elején a világ építészete új helyzetbe kerül. Ezzel párhuzamosan a hazai építészet is irányt, sőt paradigmát vált. A kultúrateremtő építész folyamatosan átalakít, kísérletezik, ugyanakkor meglévő környezetével is interakcióban marad – mást nem is tehet.

A városépítés társasjáték, pontosabban társas játék. A település az embernek nevezett társas lény élőhelye, mely az ember társadalmi léte következményeinek összességeként kultúrává nemesedik és kifejezi az azt létrehozó társadalom fejlettségét, mindenkori állapotát. A kultúra nem tartozik a természeti törvények hatálya alá…

Megszállottan hiszem, hogy Budapest tartalmas és biztos jövője csak az lehet, ha Közép-Európa kulturális centruma tudna lenni. Pozicionális adottságai kiválóak erre a szerepre; az észak-déli, kelet-nyugati közlekedési folyosók találkozása, metszéspontja, a Duna páratlan táji-környezeti adottságai és eleddig kihasználatlan közlekedési potenciálja, a város unikális szépsége…

A tervezés folyamata maga is kommunikáció. Az alkotó imaginatív belső eszmecseréje, felbukkanó, elvetett, csiszolódó ötletek, formagondolatok párbeszéde. Párbeszéd zajlik a fej és a rajzoló kéz között. A kommunikáció exteriőrje a feladat megfogalmazásával, a megrendelővel közösen indul, majd különféle társadalmi terepeken zajlik.

1994-ben döntött úgy a spanyol királyi család – mint a múzeumok fővédnöke – és a Kulturális Minisztérium – mint üzemeltető – a Prado bővítéséről. 1995-ben nemzetközi nyílt pályázatot hirdettek a koncepció-tervek elkészítésére 700 pályamű érkezett. A nyertes Rafael Moneo lett, 1998-ban ő kapott megbízást a tervezésre.

Tadao Ando a 20-21. század fordulójának egyik legjelentősebb és legeredetibb japán építésze, annak a jellegzetes építészeti gondolkodásnak az egyik első képviselője, amely a japán építészeti hagyományokat modern újraértelmezésében, a nyugati tradícióval való szintézisében viszi tovább. A kiállítás Klein Rudolf fotóival és értelmezésében Ando öt épületét mutatja be.

Új irodaház magasodik a Könyves Kálmán körúton, a népligeti autóbusz-pályaudvar és az M5-ös vasúti felüljárója közt. A környék identitása most van átalakulóban. Megvannak a régi elemek, de láthatunk egy, még egyelőre bizonytalanul megjelenő, új irodaházakból, kereskedelmi épületekből álló épületfüzért is.

Ha a várost, mint egy kulturális szövetet tekintjük, akkor ebben a hálózatban az új Maribori Művészeti Galéria egy idegsejt, melyben összecsomósodik a város kulturális idegrendszere. A városi szövetben e helyet három karakteres elem határozza meg: a Dráva partja, a történelmi városmag és az új fejlesztések határterületeként az épített környezet kétféle jellege/arculata.

A Belváros Új Főutcája projekt első ütemében a Kálvin tértől a Szabadság térig húzódó szakasz arculatát alakították ki, ezzel egy észak-déli irányú, funkcionálisan és forgalomtechnikailag is újradefiniált tengely jött létre. A tranzitközlekedés kitiltásával csökkentett forgalmú, a kirakatszerű sétálóutcáknál életszerűbb, lakható városi környezet alakult ki.

A jelen Párizsából a jövőbe tekintve mutat új utat a holnap európai fővárosainak fejlődéséről a Roma, Uneternal City kiállítás. Aaron Betsky építész-kritikus irányításával tizenkét nemzetközi csoport élénkítette tovább a vitát olyan, nem csak Rómát érintő kérdésekről, mint a lakosság és a területi kiterjedés növekedése, vagy a gazdaság és környezet viszonya.